Az AI amellett, hogy vicces videókat képes generálni a spagettit kajáló Will Smithről, meg persze terroristákat lebuktatni és irányítani a légiforgalmat, még a biológiai kutatásokban is igen jól hasznosítható. Az Anthropic ugyanis bejelentette, hogy a mesterséges intelligencia modelljük, a Claude teljesen önállóan felfedezett egy eddig ismeretlen enzimrendszert.
Az Anthropic kutatói egy hatalmas DNS-adatbázisban vizsgáltattak meg több mint 200 ezer reverz transzkriptázt a Claude-dal. Ezek olyan enzimek, amelyek RNS-ről képesek DNS-másolatot készíteni, és számos baktériumban, illetve bakteriofágban megtalálhatók.
A feladatot nem egyetlen Claude végezte: az Anthropic szerint nagyjából 950 AI-ügynök dolgozott párhuzamosan 21 órán keresztül, összesen mintegy 210 millió token felhasználásával. A rendszer több mint 200 ezer reverz transzkriptázból körülbelül 3500 érdekes jelöltet választott ki, majd ezt a listát 20-ra szűkítette, és ezeket az enzimrendszereket már érdemes volt részletesebben megvizsgálni.
Today we announced the Claude-led discovery of a molecular machine that we suspect could represent a new gene editing mechanism. Its precise function, biotechnological utility (if any), or level of significance is not yet clear, but at minimum it is work I would have been proud… https://t.co/hyzhzirNJe
— Dario Amodei (@DarioAmodei) September 23, 2026
Az áttörést az egyik ügynök hozta el, amikor egy szokatlan reverz transzkriptáz körüli DNS-szakaszt kezdett alaposabban vizsgálni. Azt vette észre, hogy az enzim génje mellett hosszú, szabályos időközönként ismétlődő DNS-szakaszok sorakoznak. A Claude ezután megszámolta az ismétlődéseket, megvizsgálta a közöttük lévő távolságokat, összehasonlította az elrendezést más ismert rendszerekkel, majd a tudományos szakirodalomban is utánanézett, hogy korábban leírták-e már ezt a mintázatot. A kutatók laboratóriumi vizsgálatokkal később megerősítették, hogy valóban egy korábban nem jellemzett rendszerről van szó.
A kutatók array-associated reverse transcriptase, vagyis ART névre keresztelték az új rendszert. Három fontos elemből áll: egy reverz transzkriptázból, egy mellette található, egyelőre ismeretlen funkciójú fehérjét kódoló génből, valamint egy hosszú, szabályosan ismétlődő DNS-szakaszokból álló tömbből.
Korábban a CRISPR-rendszerekben találkoztak a tudósok hasonlóval, ami eredetileg baktériumok védekező mechanizmusának a része volt, később azonban a kutatók olyan módszerré alakították át, amellyel célzottan lehet módosítani a DNS-t. Az ismétlődő DNS-szakaszokból ugyanis rövid RNS-molekulák képződnek, ezek pedig segítenek a rendszernek abban, hogy felismerjen meghatározott genetikai szekvenciákat, vagyis programozhatóvá teszik a működését.
Az első laboratóriumi vizsgálatok alapján az ART ismétlődő DNS-tömbje szintén több különálló, rövid RNS-molekulává íródik át. Ez azért figyelemre méltó, mert felveti annak lehetőségét, hogy az RNS-ek valamilyen irányító vagy célzó szerepet töltenek be. Az ART-ról viszont jelenleg még nem tudjuk, hogy képes-e DNS-t vágni, másolni vagy beilleszteni, és azt sem, hogy egyáltalán használható lesz-e génszerkesztésre. Az Anthropic szerint további laboratóriumi kísérletekre van szükség annak kiderítéséhez, hogy pontosan hogyan működik a reverz transzkriptáz, mi a másik fehérje szerepe, és mire szolgálnak az ismétlődésekből létrejövő RNS-ek.
Az viszont biztos, hogy a Claude és a hasonló AI modellek hatalmas segítség lehetnek például a genomikai kutatásokban (persze csak akkor, ha közben nem pusztítják el a világot), hiszen Anthropic szerint egy ilyen mintázat megtalálása egy emberi szakértőnek akár hetekig vagy hónapokig is eltarthat, ha egyáltalán kiszúrja a hatalmas mennyiségű genetikai adat között a mintázatot.
