A NASA Hubble űrteleszkópja olyan protoplanetáris korongot örökített meg, amekkorát még soha nem láttak a csillagászok. A körülbelül ezer fényévre található IRAS 23077+6707 jelű objektum egyetlen nagy tömegű csillag, vagy egy csillagpár körül húzódik, és közel 400 milliárd mérföld átmérőjű, ami nagyjából negyvenszerese annak a térségnek, amely a Nap körül egészen a Kuiper-öv pereméig terjed.
A felvétel különlegessége, hogy a Hubble szinte tökéletes oldalnézetből látta a rendszert, ami ritka lehetőséget ad a belső szerkezet vizsgálatára. A korong ilyenkor eltakarja a központi csillag fényét, így sötét sávként rajzolódik ki, felette és alatta pedig világosabb régiók jelennek meg, ahol a fény a porszemcsékről szóródik. Ez a látvány adta az objektum becenevét is, amely a kutatók körében a kissé bizarr "Drakula szendvicse" néven fut.
A frissen publikált tanulmány szerint a bolygók születése sokkal kaotikusabb folyamat lehet, mint azt eddig gondoltuk. A Hubble képein füstös, magasba emelkedő anyagcsóvák láthatók, amelyek nem simulnak bele egy lapos korongba, valamint hosszú, fonálszerű képződmények nyúlnak ki az egyik oldalon, miközben a másikon hiányoznak. A rendszer fényessége és formája hullámhosszonként is változik, ami arra utal, hogy a különböző méretű porszemcsék eltérő magasságokban rendeződnek el.
A kutatók becslése szerint a korong tömege tíz- harmincszorosa a Jupiterének, ami bőséges alapanyagot jelenthet akár több óriásbolygó kialakulásához is. A képek ugyanakkor még nem árulják el, hogy valóban elindult-e már a bolygók formálódása, csupán azt mutatják meg, hogy a környezet, ahol ezek a világok megszülethetnek, hosszú időn át instabil és mozgalmas maradhat.
Mivel a megfigyelések nem mutatnak anyagkilövelléseket, a rendszer feltehetően már túl van a legintenzívebb növekedési szakaszon, mégis úgy fest, mintha továbbra is félkész állapotban lenne. A csillagászok szerint a jövőbeli mérések segíthetnek eldönteni, hogy ez a hatalmas és aszimmetrikus korong idővel megnyugszik-e, vagy épp ellenkezőleg, továbbra is a bolygókeletkezés kaotikus oldalát demonstrálja majd.
