Már közel 50 éve annak, hogy a NASA útnak indította a Voyager-1-et, az űrkutatás eddigi legsikeresebb projektjét. A 2027-ben jubiláló szonda ugyan végnapjait éli, de még mindig képes kommunikálni a Földdel, aminek köszönhetően például egy hajtóműhibát is sikerült megszerelni rajta 25 milliárd kilométer távolságból. Az ILF Science szerint ugyanakkor egyre kevesebb energia áll már a Voyager-1 rendelkezésére, így a napjai meg vannak számlálva.
Egy rekordot még szinte biztosan el fog érni, az pedig 2026. november 15-én lesz esedékes. Akkor ugyanis a Voyager-1 egy fénynapnyi távolságban lesz a Földtől, ami azt jelenti, hogy az űrszonda lesz az első ember gyártotta eszköz, ami ilyen messzire jutott az űrben.
A következő fontos mérföldkő 300 év múlva lenne esedékes. Elméletileg a Voyager-1 akkor érné el az Oort-felhőt, a Naprendszer legkülsőbb tartományát. A NASA kutatásai szerint az Oort-felhő belső részéből származnak a rövid periódusú üstökösök, míg a külsőből a hosszú periódusú testvéreik. Ezek csak nagyon ritkán közelítik meg a Napot, és akkor is csak azért, mert távoli csillagok vagy galaktikus árapályok eltérítették őket.
A Voyager-1 300 év múlva érné el a felfedezőjéről, Jan Oort holland csillagászról elnevezett felhő határát, de ahhoz, hogy ténylegesen elérje a külső peremét további 30 000 évnyi utazásra lenne szüksége. Az űrszonda azonban ennél jóval hamarabb válik működésképtelenné: az évtized végére a Voyager-1 várhatóan teljesen le fog merülni. Ettől persze még sodródhat az űrben, és ha sértetlenül túljutna az Oort-felhőn (amire a tudósok szerint kicsi az esély), akkor még mindig vihetné tovább az aranylemezt, rajta az emberiség létezéséről szóló üzenettel.
