Új korszakot nyithat az antarktiszi kutatásban egy Chile által vizsgált, mintegy 1600 kilométeres tengeralatti optikai kábel, amely közvetlenül kapcsolná össze a kontinens kutatóállomásait a globális internettel. A chilei távközlési hatóság megbízásából elkészített megvalósíthatósági tanulmány szerint a Drake-átjárón keresztül vezető összeköttetés műszakilag kivitelezhető, bár a teljes beruházás akár 620 millió dollárba, azaz 192,51 milliárd forintba is kerülhet.
A projekt jelentősége abból fakad, hogy az antarktiszi kutatási adatok egy része ma még szó szerint fizikai adathordozókon hagyja el a jégbe fagyott kontinenst. A kutatók hajóval és repülőgéppel szállítják ki a merevlemezeket, amelyekből időnként egész bőröndöket töltenek meg. Egy közvetlen optikai kapcsolat ezt megoldást válthatná fel, miközben a műholdas kapcsolatokra támaszkodó kutatóállomások is közvetlenül rákapcsolódhatnának a globális hálózatra.
A tanulmány kétféle kiépítést vizsgál. Az olcsóbb, nagyjából 370 millió dolláros, nagyjából 114,885 milliárd forintos változat három létesítménycsoportot szolgálna ki a György király-sziget és az Antarktiszi-félsziget északi része környékén. Az optimálisnak tartott, mintegy 620 millió dolláros rendszer már kilenc antarktiszi leszállópontot kapcsolna össze, többek között chilei, argentin, brazil, amerikai és brit kutatóállomásokat. A kábel a chilei Punta Arenasból és Puerto Williamsből indulna, majd a Drake-átjárón keresztül érné el az Antarktiszt.
A fejlesztés azonban többől állna egy internetkábelnél, mivel a rendszerbe SMART szenzorokat is építenének, amelyek a tengerfenék hőmérsékletét, nyomását és szeizmikus gyorsulását mérnék. Az így gyűjtött adatok a klímakutatást, valamint a cunamik és más geológiai események megfigyelését is segíthetnék.
Az építésnek persze komoly kihívásokkal kell szembenéznie. A Drake-átjáró hírhedt időjárása mellett az antarktiszi partvidéken a jég mozgása akár 340 méteres mélységig is veszélyeztetheti a kábelt. Emiatt a szárazföldi szakaszokon irányított vízszintes fúrást, a tengeralatti vezetéknél pedig megerősített páncélzatot alkalmaznának. A munkálatokat három déli nyáron, a decembertől januárig tartó kedvezőbb időszakokban végeznék.
A projektnek ráadásul geopolitikai akadályai is vannak. A lehetséges beszállítók között francia, japán, amerikai, brit és kínai vállalatok is szerepelnek, miközben a kínai cégek és finanszírozás visszaszorítása egyre fontosabb biztonságpolitikai szempont a nyugati országok számára. A tanulmány ezért sem javasolja még az építkezés megkezdését: előbb a finanszírozási és politikai kérdéseket kell rendezni.
A terveket Chile már továbbította a külügyminisztériumnak, ahonnan az Antarktiszi Politikai Tanács elé kerülhetnek. A kivitelezéshez pedig az érintett országok megállapodására is szükség lesz. Ha minden akadály elhárul, az Antarktisz végre nemcsak tudományosan, hanem adatkapcsolat szempontjából is szorosabban bekapcsolódhat a világ vérkeringésébe.
