Már az ROG Xreal R1 tesztem kapcsán leírtam, hogy nagyon szeretem az Asust, mert nincs még egy olyan cég, aminek ilyen mélyen van a feje a felhők között. A kutatás és fejlesztésért felelős csapatukban dolgozni valószínűleg egy mérnöki állommeló, mert ezeknek az embereknek nagyrészt az a feladatuk, hogy olyan hardvereket állítsanak elő, amitől mindenkinek leesik az álla, összesen nyolc ember tudja megvásárolni és abból akár már kettőnek valóban hasznos is lesz.
Szóval az Asus ROG Zephyrus Duo nem igazán tudom racionálisan megmagyarázni, mert papíron ez egy partytrükkökkel telepakolt hordozható gamergép, de valójában inkább az Asus erektől duzzadó bicepsze, ami mindenki más elől kitakarja az ipart.
A Zephyrus Duo első felnyitásra egy brutálisan erős gamerlaptopnak tűnik, amibe az Asusnak sikerült beleszuszakolnia egy csúcskategóriás Nvidia GeForce RTX 5090 Laptop GPU-t, egy 16-magos Intel Panther Lake processzort, 64 GB forrasztott memóriát és egy 2 TB-os PCIe SSD-t. Semmi extra, láttunk már ilyet.
A laptop akkor kezd igazán izgalmassá válni, amikor lekapod a Bluetooth billentyűzetből és touchpadből álló borítást az alatta megbújó, MÁSODIK 16 inches kijelzőről. Mindkettő OLED, mindkettő érintésérzékeny, mindkettő 120 Hz-es, mindkettő 3K-s, mindkettő nevetségesen színhelyes és legalább az egyik egy nehezen indokolható túlzás, de legalább megmagyarázza, hogy miért éreztem úgy, mintha egész héten téglákat csempésztem volna a táskámban, amiket egyébként a használtauto.hu szerint egy az egyben cserélhetnék el az kocsimra. Ez mindkét eszközről sokat elmond.
Senkinek ÉS mindenkinek
A techcégek - nyilván az Asus kivételével - nem igazán szeretik azt, amikor valaki a kezébe veszi az új kütyüjüket és az első kérdése az, hogy "ez mégis kinek készült". Általában van egy úgynevezett célközönség vagy legalább egy piaci rés, ahova befér, de az Asust láthatóan nem igazán foglalkoztatják ezek a kis semmiségek, mert csak iszonyatosan menő dolgokat akarnak csinálni... nos, valakinek.
Az a furcsa helyzet állt elő, hogy valójában senkinek és mindenkinek tudom ajánlani a ROG Zephyrus Duo 2026-os verzióját. Mindenkinek, hiszen ki ne akarna egy ilyen már-már komikusan túldizájnolt gépet és senkinek, mert valójában nagyon kevés olyan ember van a bolygón, akinek ez ennyiért őszintén megéri. Arra majd visszatérünk egy kicsit később, hogy mennyi is az annyi, először beszéljünk arról, hogy mit tud ez a gép és miért pont attól izgalmas, hogy majdnem felesleges.
Szóval a gép legnagyobb trükkje a két kijelző és ahogy a ROG Xreal R1 esetében, itt is egy olyan másodlagos kijelzőt kapsz, ami lényegesen többet tud annál, mint amire normális körülmények között használnád. Majdnem szégyelltem egy ilyen kompetens panelt a Discordra használni vagy megnyitni rajta egy kutatást, amiből épp cikket írtam, de őszintén szólva még Davinciben is csak az idővonal futott rajta, amihez nem igazán kellett a 120 Hz-es OLED.
Az biztos, hogy ez egy multitasking szörnyeteg, amiről az agyam pontosan tudja, hogy teljesen indokolatlan, de a cool tech-ért dobogó szívemet ez semennyire sem érdekli. Beleszerettem. Szöges ellentéte a daily driver Macbook Airemnek és amikor először a kezembe vettem ezt a majdnem három kilós monstrumot, nem gondoltam volna, hogy a tesztidőszak végén azt fogom kívánni, hogy bár ne kellene visszaadni.
(Vagy még inkább azt, hogy az Apple celluxozzon össze két Macbook Prót, de ez az én szegénységi bizonyítványom.)
"Hordozható" OLED szendvics
Őszintén szólva nem tudom, hogy mennyire lehet ezt még laptopnak nevezni. Az biztos, hogy legalább annyira nem érzem komfortosnak így hívni, mint az ölembe rakni a Zephyrus Duót. Ez a gép vastagabb és nehezebb, mint egy hagyományos gamernotebook, és ez nem is meglepő, hiszen két teljes kijelzőt, mindenféle csúcshardvert és az ehhez szükséges hűtést kellett valahogy az Asus mérnökeinek egyetlen házba préselni.
A teljesítmény oldaláról a GeForce RTX 5090 mobil GPU és az Intel Core Ultra 9 386H processzor papíron szuper párosnak tűnik, de azért érdemes tudni, hogy ár-fps arányban azért ennél van átgondoltabb döntés a piacon, még az Asus repertoárjában is. De ha egyáltalán felmerül benned egy Zephyrus Duo megvásárlásának ötlete, akkor valószínűleg nem az ár-érték arány az elsődleges szempontod, hanem szeretnél egy nagyon különleges kialakítású, két OLED-panellel rendelkező, kis túlzással hordozhatónak is nevezhető számítógépet, ami vitathatatlanul hasznos tud lenni, de sokkal inkább egy élmény.
De még milyen élmény. A billentyűzet és a touchpad levehetősége nemcsak menő trükk, hanem praktikus is, mert a bluetooth-os, azonnal kapcsolódó eszköz miatt a két kijelzőt tényleg kényelmesen lehet használni és bárhova is mész, másodpercek (vagy amennyi idő alatt feláll a Windows) alatt van egy szó szerint bármire kész munkaállomásod. A billentyűzet és a touchpad vékonysága és műanyag váza ellenére meglepően jó, nem egy tradicionális gamerbillentyűzet, de sosem éreztem, hogy hátráltatna.
Érdekes módon a ROG vonalon erőlteti ezt az Asus és a streamerek számára van is értelme a két kijelzőnek, illetve gondolom egy Discordot vagy egy böngészőt is ki lehet rá pakolni játék közben, ha valakinek erre van igénye, de a játékok túlnyomó része továbbra is híresen rosszul kezeli ezt a kétmonitoros dolgot. Ezért is én sokkal inkább a munkám során láttam valódi hasznát a másodlagos monitornak, és annak is főleg azért, mert érintőkijelzős a panel, ami meglepően hasznos vágásnál és egyéb grafikai munkáknál.
Ehhez az is hozzájárult, hogy a szomorú Machez szokott szemem alig tudta feldolgozni azt a mennyiségű csatlakozót, amit a Zephyrus Duo kínál. Szóval kapunk két Thunderbolt 4 portot DisplayPort 2.1 és Power Delivery 3.0 támogatással, két USB-A 3.2 Gen2-t, HDMI 2.1-et, SD-kártyaolvasót és egy 3,5 mm-es kombinált jacket. Azt mondjuk nem értem, hogy egy ilyen gépről hogyan maradt le az Ethernet port. Jó cucc a Wi-Fi 7, de azért a kábel egy sokkal megnyugtatóbb érzés, ha az ember online játszik.
Igazi meglepetés volt az is, hogy a hangrendszer mennyire jól sikerült. Hat hangszóró dolgozik a gépben, két tweeterrel és négy wooferrel, az eredmény pedig tiszta és hangos, ami a nem túl acélos laptopos mezőnyben már győzelem.
Kópium OS
A Zephyrus Duo meg sem próbálja elhitetni magáról, hogy mindenkinek kell. Ez egy drága, túlzó, vastag, nehéz és teljesen irracionális laptop, amelynek létezése önmagában is egyfajta techno-oximoron. De imádom. A hardveripar egyik része több mint két éve azzal van elfoglalva, hogy milyen változatos módokon tud mesterséges intelligenciát erőltetni az arra alig alkalmas kütyüikbe, a másik pedig évről évre gyártja a majdnem pontosan ugyanolyan eszközöket, amiket szinte csak látványos marketingbukfencekkel tudnak indokolni a fogyasztóknak. De ha már valamit nagyon nehéz eladni és majdnem senkinek sincs rá szüksége, akkor nem sokkal jobb egy olyan végtelenül túldizájnolt laptop, ami valami olyasmit csinál, amit senki más? Szerintem igen.
Vagy csak nagyon szeretném indokolni, hogy egy használt autó árát legalább fejben elkölthessem a legmókásabb laptopra, ami valaha megfordult a kezeim között. Legalább fejben.
Mert ezeket a sorokat egy 2,8 millió forintos gépen írom.
Nálam a GeForce RTX 5090 mobil GPU-val, Intel Core Ultra 9 386H CPU-val és 64 GB RAM-mal szerelt gép van, az Asus csak ezt a konfigot hozza Magyarországra, de a nemzetközi piacon van egy mezítlábas(abb) verziója, amiben egy RTX 5070 van. Ha úgy döntötök, hogy a ROG Zephyrus Duo nélkül mostantól nincs élet, akkor itt tudjátok megvásárolni, kaptok érte pontocskákat a ROG Elite programban, de ha rám hallgattok, akkor nagyon gyorsan beregisztráljátok a Perfect Warrantyra is, mert az Asus egy teljes évig ingyen biztosítja a laptopot akkor is, ha véletlenül leejted, leöntöd valamivel vagy csak szimplán eltöröd.
