Kedd reggel megdőlt egy közel 8 éves rekord meg a vízmérce ugyanis a Vízügyi Főigazgatóság adatai szerint mindössze 30 centimétert mutatott. Az eddigi negatív csúcsot 2018. október 25-én jegyezték fel, amikor 33 centiméteres vízállást mértek a fővárosnál. A Duna vízszintje ugyan július közepén néhány napig kis mértékben emelkedett, miután 6 centiméterre megközelítette ezt a szintet, azóta azonban ismét apadásnak indult, és egyelőre semmi sem utal arra, hogy ez a tendencia megfordulna.
A rendkívül alacsony vízállás már a hajózást is komolyan érinti. A folyó több szakaszán sem a teher-, sem a személyszállító hajók nem tudnak közlekedni, Budapesten pedig korlátozásokat kellett bevezetni a dunai forgalomban. A helyzet pedig nem csupán a fővárosban romlik, Bajánál már július 18-án megdőlt a helyi negatív rekord, ahol 14 centiméteres vízállást mértek. A korábbi minimum ott is a 2018-as aszályos időszakhoz kötődött, amikor 27 centiméterig apadt a Duna.
A következő napokban sem várható javulás. A meteorológiai előrejelzések szerint a Duna vízgyűjtő területén továbbra sem érkezik számottevő csapadék, így nincs olyan utánpótlás, amely érdemben megemelhetné a folyó vízszintjét.
Az ország más természetes vizei is rendkívül nehéz helyzetben vannak - emlékeztet a Telex. A Velencei-tó vízállása az elmúlt hetekben sorra döntötte a negatív rekordokat, jelenleg nagyjából egy méternyi víz hiányzik a tóból, néhány hete pedig olyan sekély volt, hogy egyes részein gyalog is át lehetett kelni rajta. Eközben a Tisza vízszintje is rekordközeli mélységbe süllyedt, a középhegységekben pedig egyre több patak szárad ki.
A szárazság már országos méreteket öltött, a legfrissebb adatok szerint Magyarország területének 89 százalékát már közepes vagy ennél is súlyosabb aszály sújtja. Mindez ráadásul egy újabb tartós hőhullám előtt történik, amely várhatóan tovább rontja a helyzetet. Az előrejelzések alapján a következő hetekben Közép-Európában Magyarországon lehet a legintenzívebb a hőség.
Nyitókép: bkk.hu
