A világ történetében először egy technológiai vállalat értéke átlépte a 4 billió dollárt. Ez a vállalat nem az Apple, nem a Microsoft és nem is az Amazon, hanem az Nvidia. A cég, amely évtizedekkel ezelőtt még csak a játékosokat szolgálta ki grafikus kártyáival, ma a mesterséges intelligencia forradalmának központi szereplője. Nem túlzás azt mondani: a jövő agya az ő gyártósoraikon készül.
Az Nvidia chipei - az úgynevezett GPU-k - ma már nem csak játékokat futtatnak, hanem a világ legnagyobb AI-rendszereit mozgatják. A ChatGPT, a Google Gemini, a Microsoft Copilot, az orvosi kutatások és az önvezető rendszerek mind az Nvidia termékein keresztül működnek. Jensen Huang, a cég ikonikus vezérigazgatója szerint ez a siker nem csak pénzről szól. Szerinte az AI forradalma teljesen újraírja majd, hogyan dolgozunk, hogyan gyógyítunk, és hogyan működik a társadalom.
Huang egy interjúban nem kertelt: szerinte "minden munkahely érintett lesz". Néhány el fog tűnni, mások átalakulnak. A cél, hogy az AI olyan mértékben növelje a termelékenységet, hogy a társadalom összességében gazdagabbá váljon - még akkor is, ha ez sokak számára fájdalmas folyamat lesz. A World Economic Forum felmérése szerint a munkaadók 41 százaléka már most tervezi a létszámcsökkentést az évtized végéig az AI miatt. Huang elárulta, az Nvidiánál már most kötelező az AI használata a mindennapi munkában.
A vállalat vezetője egy meglepő területre is kitért: szerinte az USA újraiparosítása - a gyártás hazahozása - nemcsak politikai döntés, hanem gazdasági és társadalmi szükségszerűség. Kifejezetten dicsérte a Trump-adminisztráció törekvéseit a hazai termelés újraindítására. Szerinte nem lehet hosszú távú stabilitást építeni csak a felsőoktatásra és a szolgáltatói szektorra. Kell, hogy az embereknek legyen lehetőségük értékes munkát végezni gyártósoron is, akár diploma nélkül.
Huang nemcsak a gazdaság, hanem a tudomány területén is grandiózus víziókat festett. Azt ígéri, hogy az AI új gyógyszereket fedez fel, feltérképezi az emberi test nyelvét, és hosszú távon akár az összes betegséget gyógyíthatóvá teszi. A kutatólaborokban szerinte hamarosan AI-asszisztensek dolgoznak majd a tudósok mellett, virtuális segítők, akik képesek értelmezni a biológia "nyelvét", és új megoldásokat javasolnak.
A legmerészebb jóslata szerint a fizikai robotok kora is közelebb van, mint gondolnánk. Az VLA-modellek - vagyis a látni, értelmezni és cselekedni képes robotok - működnek, és három-öt éven belül ipari vagy akár háztartási feladatokat is elláthatnak. Ezek a gépek kamerákkal figyelnek, parancsokat értelmeznek, és valódi döntéseket hoznak majd.
Persze a történetnek van sötétebb oldala is. Amikor az interjúban szóba került Elon Musk chatbotja, a Grok, amely antiszemita tartalmakat osztott meg, Huang elismerte: "lesznek károk". De szerinte türelem kell, a biztonsági mechanizmusok fejlődnek, és már most is léteznek olyan rendszerek, amelyek más AI-ok segítségével ellenőrzik a saját válaszaikat.
Ami viszont kimondatlanul is egyre nyilvánvalóbb: minden, amit az AI jövőjéről mondanak, az Nvidián keresztül valósul meg. Ők gyártják az infrastruktúrát, ők diktálják a tempót, és ma már ők határozzák meg, ki férhet hozzá ehhez a technológiához - és milyen áron. Ez a minta ismerős lehet: ahogy az Amazon meghatározta az online kereskedelem szabályait, vagy a Google a keresés logikáját, úgy válik az Nvidia a mesterséges intelligencia korszakának kapuőrőrévé.
Huang szerint az AI végső soron pozitív hatású lesz. De a techipar története alapján tudjuk, hogy az "átmeneti károk" gyakran pontosan azokat sújtják, akiknek nincs befolyásuk a folyamatokra. A munkások, a kiszolgáltatottak, a peremen élők. Most, hogy az Nvidia értéke nagyobb, mint az Egyesült Királyságé, és befolyása soha nem látott szintet ért el, ideje feltenni a kérdést: nemcsak az AI jövője a tét, hanem az is, hogy ki irányítja majd ezt a jövőt, és ki marad ki belőle.
