Egy több mint 3800 éves harcos sírját tárták fel a régészek Azerbajdzsán nyugati határvidékén, a Ceyranchol-fennsík eldugott, szeles vidékein - írja a Live Science az azeri kormány közleménye alapján. A lelet a Keshikchidagh történelmi és kulturális rezervátumban került elő, amely híres barlangjairól, középkori kolostorairól és erődjeiről. A kurgánként ismert halomsírt alapos vizsgálatnak vetették alá: a benne nyugvó férfi mintegy két méter magas lehetett, és az i.e. 1800 körüli középső bronzkorban élhetett, amikor is az emberek átlagos magassága 166-176 cm között volt.
A kutatók szerint a sír szerkezete és tartalma arra utal, hogy a férfi harcos, sőt akár katonai vezető is lehetett. A sírkamra három részre volt osztva: az egyikben a test és a fegyverek voltak, köztük egy ritka, négyágú bronz lándzsahegy; a másik edényeket tartalmazott; a harmadik rész üresen maradt, talán a túlvilágba vetett hit jegyében. A harcos testét "félig hajlított" pozícióban helyezték el, bokáján bronz díszeket, mellette obszidián eszközöket, üveggyöngyöket és tizenkét gazdagon díszített cserépkorsót találtak - ezek közül néhány főtt állati csontokat rejtett, a melyek a korabeli hitvilágnak megfelelően túlvilági élelemként szolgáltak.
A Keshikchidagh rezervátum az utóbbi években az egyik legfontosabb bronzkori régészeti lelőhellyé vált a térségben. A legújabb ásatást Shamil Najafov, az Azerbajdzsáni Tudományos Akadémia Régészeti és Antropológiai Intézetének munkatársa vezette. Az elmúlt öt évben több mint 2000 kutató, önkéntes és szakember dolgozott a térség feltérképezésén, amely újabb betekintést enged a bronzkor rejtélyes világába.
