Miközben az univerzális alapjövedelem gondolata világszerte inkább csak elméleti viták szintjén létezik a mesterséges intelligencia térhódítása és a lendületes robotizáció fenyegető árnyékában, Dél-Korea tett egy lépést egy merőben gyakorlatiasabb irányba, és bevezette alap mobiladat-hozzáférést. A kormány döntése értelmében több mint hétmillió felhasználó kap lehetőséget arra, hogy adatkerete kimerülése után is online maradjon, igaz, korlátozott sebességgel.
A koreai Tudományos és IKT Minisztérium által bejelentett rendszer lényege, hogy a felhasználók a csomagjuk elfogyása után sem maradnak teljesen internet nélkül, mivel 400 kbps sebességgel korlátlan adatforgalmat biztosítanak számukra. A megállapodáshoz az ország három legnagyobb szolgáltatója, az SK Telecom, a KT Corporation és az LG Uplus is csatlakozott.
A The Register beszámolója szerint a lépést nem pusztán technológiai vagy jóléti megfontolások motiválták. A döntéshozók szerint ma már elképzelhetetlen a mindennapi élet internetes szolgáltatások nélkül, így egy minimális hozzáférés biztosítását alapvető szükségletnek tartják. Ugyanakkor ez a lépés lehetőséget teremt arra a szolgáltatóknak, hogy kiköszörüljék a reputációjukon esett csorbákat. A közelmúltban az SK Telecom biztonsági hibái miatt jelentős adatlopás történt, az LG Uplus esetében egy több terabájtos adatcsomag került fel a dark webre, míg a KT hálózatában súlyos sebezhetőségek is felmerültek kártevők terjedése mellett problémaként.
A társadalmi érdekeket és a bizalom helyreállítását szolgáló program keretében az alap mobilnet mellett további vállalásokat is tettek a szolgáltatók. Olcsó, legfeljebb 20 000 wonba (kb. 4210 forintba) kerülő 5G csomagok bevezetését ígérték, valamint nagyobb adat- és híváskereteket az idősebb felhasználóknak. Emellett fejlesztik a Wi-Fi-hálózatokat a metrókon és a távolsági vonatokon is, hogy közlekedés közben is stabilabb kapcsolat álljon rendelkezésre.
A kormány ösztönzésképp ezzel párhuzamosan támogatást ígért az olyan hálózati kutatásokhoz, amelyek az AI-alapú szolgáltatások jövőjét alapozzák meg. Ugyanakkor világossá tette, hogy a szolgáltatóknak nemcsak adatközpontokba, hanem a teljes infrastruktúrába többet kell fektetniük, ha valóban az a céljuk, hogy mindenki része legyen a mesterséges intelligencia korszakának.
