A Meta (korábban Facebook) és az OpenAI ellen benyújtott szerzői jogi perek egyre komolyabb fordulatot vesznek az amerikai bíróságokon. A komikus Sarah Silverman és két másik szerző 2023-ban perelte be a cégeket, amiért (állításuk szerint) engedély nélküli, kalózverziók alapján használták fel műveiket generatív mesterséges intelligencia rendszerek betanításához. A Meta azóta azzal védekezik, hogy a szóban forgó felhasználás a szerzői jogi törvények által engedélyezett fair use kategóriába esik. Vince Chhabria szövetségi bíró azonban nem tűnik meggyőzöttnek.
"Önök szerzői joggal védett műveket használnak fel arra, hogy létrehozzanak egy terméket, ami végtelen számú konkurens terméket képes előállítani"
- mondta Chhabria a Meta ügyvédeinek a San Franciscó-i bíróságon. Majd így folytatta:
"Önök gyökeresen megváltoztatják - sőt, akár el is törlik - az adott művek piacát, és közben azt állítják, hogy ezért még csak licencdíjat sem kell fizetniük... Nem értem, ez hogyan lehet méltányos felhasználás."
Az amerikai szerzői jogi törvények szerint a fair use lehetőséget ad arra, hogy bizonyos esetekben - például oktatás, kritika, híradás vagy kutatás céljára - engedély nélkül is felhasználhassanak védett műveket. Ugyanakkor a bíróságoknak figyelembe kell venniük több tényezőt is, többek között azt, hogy a felhasználás milyen hatással van az eredeti mű piaci értékére.
A Meta álláspontja szerint AI-rendszerei "transzformatív módon" használják fel a szerzői jogi műveket - tehát nem másolatokat készítenek, hanem új tartalmak előállítását teszik lehetővé. Chhabria azonban ezzel kapcsolatban is szkeptikus:
"Ez egy rendkívül szokatlan esetnek tűnik: bár a felhasználás valóban transzformatív célú, ugyanakkor nagy eséllyel teljesen elárasztja az eredeti művek piacát"
- jegyezte meg a bíró. Meta jogi képviselője, Kannon Shanmugam ezután azzal érvelt, hogy a szerzői jog tulajdonosai nem élvezhetnek védelmet az "ötletek piacán" zajló versenytől. Chhabria azonban visszavágott:
"De ha én dolgokat lopok el az ötletek piacáról, hogy saját ötleteket fejlesszek ki, az mégiscsak szerzői jogsértés, nem?"
A bíró ugyanakkor a felperesek ügyvédjét, David Boist is figyelmeztette arra, hogy a jelenlegi beadvány nem tartalmaz elég bizonyítékot arról, hogyan befolyásolja pontosan Meta AI-ja (például a Llama modell) a konkrét könyvek, így például Silverman memoárjának piacát:
"Úgy tűnik, arra kér, hogy spekuláljak arról, hogy a Llama által lehetségesen előállított milliárdnyi tartalom hogyan hat majd a piacra. De ez számomra nem nyilvánvaló."
Az ügy tehát egyelőre teljesen nyitott, és Chhabria bíró (legalábbis elsőre) egyformán kemény kérdéseket tesz fel mindkét oldalnak. Egy biztos: ez a per precedensértékű lehet, és alapjaiban formálhatja át a szerzői jog és mesterséges intelligencia viszonyát a jövőben.