Az iráni konfliktus nemcsak az olajpiacot rázta meg, hanem teljesen új lendületet adott az elektromos autók európai terjedésének is. Miután az amerikai és izraeli légitámadások és az iráni válaszcsapások nyomán a kőolaj ára ismét 100 dollár fölé emelkedett hordónként, Európában pillanatok alatt elszálltak az üzemanyagárak. A benzinkutaknál fájdalmas lett a helyzet, az elektromos autószalonokban viszont gyakorlatilag megindult a roham. Márciusban az elektromos autók regisztrációja 51 százalékkal ugrott meg 14 kulcsfontosságú európai piacon, így egyetlen hónap alatt több mint 224 ezer új villanyautót helyeztek forgalomba. Ez azt jelenti, hogy az új autóeladások 22 százalékát már teljesen elektromos modellek tették ki.
Az év első negyedévében az EU-ban összesen több mint félmillió új EV talált gazdára, ami 33,5 százalékos növekedést jelent tavalyhoz képest. Ilyen tempójú gyorsulásra gyakorlatilag a pandémia alatti támogatási hullám óta nem volt példa. Ennek hátterében a Hormuzi-szoros lezárása áll, amelyen keresztül a globális olajszállítás ötöde halad, pontosabban haladna át. Az energiaárak újabb robbanása sok európai autóst választás elé állított, akik az elektromos hajtás mellett döntöttek.
A legnagyobb nyertesek azonban egyértelműen a kínai gyártók lettek a The Next Web beszámolója alapján. A BYD iránti érdeklődés például elképesztő, 25 ezer százalékos növekedést produkált a Carwow platformján az első negyedévben. A Leapmotor 436 százalékot, az Xpeng pedig 153 százalékot ugrott. Németországban a BYD márciusi regisztrációi 327 százalékkal emelkedtek, miközben a Tesla európai eladásai látványosan visszaestek Elon Musk politikai szerepvállalása körüli botrányok miatt. A kínai gyártók európai gyakorlatilag azonnal rárepültek az emiatt keletkezett piaci résre.
A hagyományos európai autógyártók közben vegyes érzésekkel figyelik a helyzetet. A Renault szerint az Egyesült Királyságban áprilisban már az eladásaik fele elektromos modell volt, ráadásul a Renault 5 lett a hónap legnépszerűbb villanyautója a brit piacon. A Volvo szintén komoly növekedésről számolt be, különösen az olcsóbb EX30 SUV esetében. A másodlagos piacon is hasonló trend rajzolódik ki. Az OLX szerint Franciaországban 80 százalékkal nőtt az elektromos autók iránti érdeklődés a konfliktus kezdete óta. A vállalat vezetője szerint az emberek hirtelen teljesen másképp kezdtek gondolkodni az energiafüggetlenségről és a mindennapi közlekedésről.
Az igazán nagy fordulat azonban a kínai gyártók európai térnyerése. Áprilisban először fordult elő, hogy a kínai márkák az európai elektromosautó-piac több mint 15 százalékát szerezték meg egyetlen hónap alatt. A BYD és a Chery vezette gyártók több mint 38 ezer elektromos autót adtak el Európában, miközben a plug-in hibridek piacán már közel 30 százalékos részesedést birtokolnak. Különösen látványos a brit piac átalakulása. A Jaecoo 7 például márciusban az Egyesült Királyság legkelendőbb új autója lett több mint tízezer regisztrációval. A modellt a brit sajtó már csak "Temu Range Roverként" emlegeti, utalva arra, hogy prémium dizájnt kínál jóval alacsonyabb áron. Az Egyesült Királyságban ráadásul nincsenek vámok a kínai EV-kre, így ma már nagyjából minden hetedik eladott autó kínai márkához tartozik. Az EU ugyan 17-38 százalékos vámokat vetett ki a kínai elektromos autókra, de ez láthatóan csak lassítani tudta a folyamatot, megállítani nem.
A kínai cégek közben már Európában építenek gyárakat vagy vesznek át kész komplexumokat. A BYD Magyarországon húzza fel új üzemét, miközben több kínai gyártó európai autógyárak kihasználatlan kapacitásait venné át. A Stellantis például már együttműködik a Dongfenggel és a Leapmotorral is.
Az egész helyzet egyik legkellemetlenebb része az európai gyártók számára, hogy pontosan akkor érkezett meg az EV-boom, amikor végre elkészültek a hatalmas beruházásokkal felépített elektromosautó-gyáraik. Csakhogy a legnagyobb növekedést most nem a Volkswagen, a BMW vagy a Stellantis könyveli el, hanem a BYD, a Leapmotor és az Xpeng.
