Brüsszelben megállapodás született egy új uniós szabálycsomagról, amely először tenné felelőssé az olyan közösségi platformokat, mint a Meta és a TikTok. A döntés jelentős fordulatot hoz az online biztonság területén, hiszen eddig ezek a cégek semmilyen jogi felelősséget nem viseltek a felületeiken terjedő pénzügyi átverések miatt.
A Európai Parlament és a Tanács több mint nyolc órás tárgyalás után jutott közös nevezőre a csomagról, amely megerősíti a fizetési csalások elleni védelmet.
"Történelmi pillanat ez. Most először lesznek a platformok jogilag felelősek"
- mondta Morten Løkkegaard, a dán Renew Europe képviselője, aki a jogszabálycsomag egyik kulcseleme felett őrködött.
A döntéshozók szerint a közösségi médiában egyre elterjedtebbek az online pénzügyi csalások, ezért a törvényhozók olyan szabályokat akartak, amelyek egyaránt kötelezik a bankokat és a tech cégeket a fogyasztók védelmére. A kompromisszum értelmében a bankoknak vissza kell téríteniük az ügyfelek pénzét, ha a csaló banki alkalmazottat megszemélyesítve jutott hozzá a pénzhez, vagy ha engedély nélkül hajtott végre fizetést.
Ugyanakkor a közösségi platformoknak is kártérítést kell fizetniük a bankoknak, ha bizonyítható, hogy nem távolították el időben a bejelentett átveréseket vagy hamis hirdetéseket.
Egyes képviselők szerint az intézkedések még mindig nem mennek elég messzire, különösen az AI-alapú csalások és a társadalmi manipulációs technikák rohamos terjedését látva.
"Az online platformokon zajló csalások példátlan ütemben nőnek, és a fogyasztóvédelmi szabályok nem tartják velük a lépést"
- figyelmeztetett a zöldpárti Virginijus Sinkevičius.
A most elfogadott jogszabály kiegészíti az EU korábbi digitális törvényeit, a Digitális Szolgáltatási Törvényt (DSA) és a Digitális Piacokról Szóló Törvényt (DMA), amelyek célja, hogy korlátozzák az illegális tartalmak terjedését, illetve megakadályozzák, hogy a nagy technológiai platformok, mint például a Google, az Amazon vagy a Meta túlzott piaci hatalomhoz jussanak.
A DSA és a DMA megsértése akár milliárdos bírságokat is maga után vonhat, ami már így is feszültséget okozott Brüsszel és Washington között. Az Egyesült Államokban Donald Trump korábban azzal vádolta az EU-t, hogy "diszkriminálja az amerikai cégeket", míg a kereskedelmi miniszter, Howard Lutnick, azzal fenyegetőzött, hogy 50 százalékos vámot vet ki az európai acél- és alumíniumimportra, ha Brüsszel nem enyhít a digitális szabályokon.
A techipar természetesen hevesen reagált az új döntésre. A CCIA Europe-tól (amely az Amazont, a Google-t, a Metát és az Apple-t is képviseli) Leonardo Veneziani azt mondta, hogy a megállapodás "összezavarja a jogi keretet, szembemegy a DSA által tiltott általános megfigyeléssel, és figyelmen kívül hagyja azokat a kutatásokat, amelyek szerint ez a megközelítés kontraproduktív lesz".
"Ahelyett, hogy megvédené a fogyasztókat, ez a döntés veszélyes precedenst teremt, és a felelősséget eltolja azoktól, akik a leginkább képesek lennének a csalások megelőzésére".
A jogszabály végleges szövegét a következő hetekben ratifikálják, és 2026-ban léphet hatályba.
