Bár a "gondolatolvasó" mesterséges intelligencia sci-finek tűnhet, egy izraeli kutatócsoport eredménye azonban már meglepően közel hozza ezt az elképzelést a valósághoz. A Weizmann Institute of Science kutatói ugyanis kifejlesztettek egy Brain-IT nevű AI-rendszert, amely fMRI-vizsgálatokból kiindulva képes rekonstruálni azokat a képeket, amelyeket a vizsgálati alanyok éppen néztek.
A kísérlet során a résztvevők különböző képeket néztek, miközben fMRI segítségével rögzítették az agyuk aktivitását. A Brain-IT először megtanulta összekapcsolni az egyes képi jellemzőket az agyban megjelenő aktivitási mintázatokkal, majd ezek alapján megpróbálta újraalkotni a látott képeket. Fontos részlet, hogy az AI a tanítás során nem látta az eredeti képeket és az eredeti agyi felvételeket sem. A kutatók szerint a rendszer az agyi aktivitás és a képi jellemzők közötti összefüggésekből dolgozik.
Az eredmény pedig több esetben meglepően hasonló lett az eredetihez. Persze a rekonstruált képek nem tökéletes másolatai az eredetieknek, de számos fontos részletet és vizuális jellemzőt képesek visszaadni, ami jól mutatja, mennyi információ rejlik az agyi aktivitás mintázataiban.
A kutatás egyik legérdekesebb újítása, hogy a Brain-IT-nek nem kell minden új ember esetében teljesen elölről kezdenie a tanulást. A korábbi módszereknél akár több tucat órányi további fMRI-adatra is szükség lehetett ahhoz, hogy a rendszer alkalmazkodjon egy új személy agyműködéséhez. Az új modellnél viszont mindössze körülbelül egy óra új fMRI-adat is elegendőnek bizonyult, ugyanis a Brain-IT igyekszik kihasználni azokat az agyi mintázatokat, amelyek különböző emberekben is hasonlóan működnek, így jóval kevesebb személyre szabott betanításra van szüksége.
Bármennyire látványosak is az eredmények, a Brain-IT nem olvas gondolatokat. A rendszer kizárólag az agyi aktivitás bizonyos mérhető mintázataiból próbál következtetni arra, hogy milyen vizuális információt dolgozott fel az alany, szóval nem képes bármit "kiolvasni" az ember fejéből, és az elkészített képek sem egyeznek meg pixelpontosan az eredetivel.
Ha az ilyen rendszerek a jövőben továbbfejlődnek, akkor új távlatokat nyithatnak az orvostudományban és a kommunikációban is, és persze új kérdéseket vethetnek fel azzal kapcsolatban, hogy meddig tekinthető valóban magánügynek az, ami a fejünkben történik.
Forrás: Notebookcheck
