A NASA New Horizons űrszondája 321 napnyi hibernáció után felébredt a Naprendszer külső peremvidékén. A Pluto mellett 2015-ben elhaladó űreszközt szándékosan helyezték energiatakarékos üzemmódba, miközben egyre mélyebbre sodródott a Neptunuszon túli Kuiper-övben, amely üstökösökből és apró jeges égitestekből áll. Mivel a szonda mintegy 9,6 milliárd kilométerre található a Földtől, egy földi ébresztőjel kilenc órán át utazna az űrben, ezért a New Horizons egy előre programozott parancs alapján, önállóan aktiválta magát június 23-án.
A küldetés még korántsem ért véget, a szakemberek arra számítanak, hogy a New Horizons a 2050-es évekig működőképes marad, és a Föld-Nap távolság akár százszorosára is eltávolodhat a központi csillagtól. Az űrszonda a tervek szerint egy újabb Kuiper-övbeli objektumot is felkeres majd, miután hét évvel ezelőtt sikeresen elrepült az Arrokoth mellett. A kutatók jelenleg a Vera C. Rubin Obszervatórium segítségével keresik a következő célpontot.
A New Horizons tudományos eredményei közül kiemelkednek a napszél vizsgálatai. A mérések szerint a Napból kiáramló töltött részecskék sebessége a Naprendszer külső régióiban 13-15 százalékkal kisebb, mint a Föld közelében, mivel folyamatosan ütköznek a csillagközi térből érkező atomokkal. A kutatók remélik, hogy a szonda a jövőben eléri az úgynevezett terminációs lökéshullámot is, ahol a napszél sebessége drámaian lecsökken. Az adatok nemcsak a helioszféra határainak jobb megértését segítik, hanem a jövőbeli csillagközi küldetések megtervezéséhez is fontos információkkal szolgálhatnak.
