Megtorpant Franciaország úttörőnek szánt terve, amely megtiltotta volna a 15 év alattiak számára a közösségi oldalak használatát. A Le Monde beszámolója szerint az ország Alkotmánytanácsa pénteken alkotmányellenesnek minősítette a júliusban elfogadott jogszabály kulcsfontosságú rendelkezését, arra hivatkozva, hogy az aránytalanul korlátozza a 15 év alattiak véleménynyilvánítási és kommunikációs szabadságát. A francia törvényhozás eredeti elképzelése Európában elsőként tiltotta volna meg ilyen formában a közösségi platformok használatát a fiatalabb korosztály számára. A jogszabály mögött elsősorban azok az egyre erősebb aggodalmak álltak, amelyek szerint a közösségi média káros hatással lehet a gyerekek mentális egészségére.
Emmanuel Macron francia elnök korábban azt ígérte, hogy a korlátozás fokozatosan lép életbe szeptembertől. A terv szerint a 15 év alattiak ezt követően már nem hozhattak volna létre új fiókot, az újonnan regisztráló felhasználóknál pedig életkor-ellenőrzést is bevezettek volna. Januártól ugyanezek a szabályok a már meglévő fiókokra is vonatkoztak volna.
A jogszabály elfogadása után Sébastien Lecornu miniszterelnök a törvény egyes részeit az Alkotmánytanács elé utalta. A kilenc tagból álló testület feladata annak vizsgálata, hogy az elfogadott jogszabályok megfelelnek-e a francia alkotmánynak. A testület végül arra jutott, hogy a törvény első cikke olyan korlátozást jelent, amely nem tekinthető megfelelőnek, szükségesnek vagy arányosnak a 15 év alattiak véleménynyilvánítási és kommunikációs szabadságával szemben. A bírák az életkor igazolásának előírását is problémásnak találták, és úgy vélték, hogy a jogszabály nem tartalmazta az ehhez szükséges megfelelő jogi garanciákat.
Macron a döntés után azonnal arra kérte a miniszterelnököt, hogy készítsen új törvénytervezetet, amely figyelembe veszi az Alkotmánytanács kifogásait. Az elnöki hivatal közlése szerint a kormány a lehető leggyorsabban megpróbálja újra napirendre venni a kérdést, Macron pedig továbbra is eltökélt abban, hogy a reform 2027 elejéig megvalósuljon.
A most meghiúsult szabályozás eleve komoly vitákat váltott ki. Ellenzői többek között azt kérdőjelezték meg, hogy egyáltalán hatékonyan kikényszeríthető-e egy ilyen tiltás. Adatvédelmi aggályok is felmerültek, hiszen a szolgáltatások használatához szükséges életkor-ellenőrzés jelentős mennyiségű személyes adat kezelését teheti szükségessé. Emellett az sem világos, hogy a fiatalok mennyire könnyen tudnák kijátszani az életkor-ellenőrzési rendszereket.
Franciaország ráadásul nem egyedül próbálkozik a közösségi média fiatalokra gyakorolt hatásának visszaszorításával. Ausztrália tavaly decemberben vezette be a 16 év alattiakra vonatkozó közösségimédia-tilalmat, ám a tapasztalatok szerint sok ausztrál fiatal ennek ellenére továbbra is használja a platformokat.
Európában az elmúlt hónapokban szintén felgyorsultak a hasonló kezdeményezések. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke májusban egy úgynevezett "social media delay" bevezetését vetette fel az uniós gyerekek védelmében, és azt mondta, hogy hónapokon belül új jogszabályi javaslat is érkezhet.
Az Egyesült Királyságban pedig Sir Keir Starmer korábbi miniszterelnök júniusban jelentette be, hogy 2027 januárjától a 16 év alattiak számára tiltanák meg a közösségi média használatát. A 16 és 17 évesek esetében emellett egy választható, éjféli kijárási tilalomhoz hasonló online korlátozást is felvetettek.
