Pár éve, 2022 elején még mélyen benne voltunk a kripto-válságban, amikor épp azért nem lehetett videókártyákat venni vállalható áron, mert a bányászok lefoglaltak mindent, amit értek. Az AMD nagy megoldása erre az RX 6500 volt, aminek egyik kiszerelése sem volt vállalható, de hogy kontextusba helyezzem a dolgot a TechSpot
"Egy rossz, nagyon rossz videókártya."
címen hozta le annak idejét a tesztjét.
Egy olyan hardverről beszélünk, ami még a globális hiány közepén is a boltok polcain porosodott, nem utolsó sorban azért, mert az alapváltozat 4 GB memóriával érkezett. Mindezt a történelmet persze nem tudnád, ha az RX 6500-at az új benchmarkok alapján ítélnéd meg. A kis apróság ugyanis kegyetlenül hasít egy Linuxos masina grafikusegységeként.
Nagyjából két hete egy Valve-os fejlesztő, Natalie Vock átdolgozta a Linux kernel VRAM kezelési metódusát, hogy az barátságosabban intézze a memória kapacitásának menedzselését. A cél az volt, hogy a játékok foglalhassák le a kártyákat és ne böngészőfülek és egyebek maradjanak rajtuk a kritikus folyamatok helyett. Ez nyilván hatalmas segítség a 8 GB-tal gazdálkodó lapok esetében, de amire nem gondolt senki, azok a 4 GB-os apróságok, amikből mostanában egyre kevesebb van aktív használatban.
Egy YouTube videós, NJ Tech úgy döntött, hogy megizzaszt egy 4 GB-os RX 6500-at a CachyOS alatt és hozzácsapja a rendszerhez Vock GPU Boosters modulját. Az eredmények lenyűgözőek: az Alan Wake II 14 fps-ről 41-re ugrott, a Resident Evil Requiem pedig 67-ről 78-ra. A Silent Hill f-nél csak pár képkockányi eltérés volt, illetve az olyan CPU intenzív címeknél mint a Cyberunk 2077 a GPU Booster nem tudott felülkerekedni a benchmarkoláshoz használt Ryzen 5 5600X hiányosságain.
Ettől függetlenül hatalmas előrelépésről beszélünk, ami még csalogatóbbá teszi a Linuxot.
