A Linux még mindig sok hiányossággal és nehézséggel küzd, de a legjobb sajátossága az, hogy amennyiben talál valaki benne egy problémát, azt szabadon megoldhatja magának. A Valve egyik fejlesztője például észrevette, hogy a Linux kernel nem túl ügyesen menedzseli a 8 GB-tal vagy annál szűkösebb memóriamennyiséggel gazdálkodó videókártyák kapacitását.
Natalie Vock látott egy problémát, hát el is kezdett dolgozni a megoldáson. Több apróbb változtatást is eszközölt a kernelen, melyeket mind dokumentált és publikált is Pixelcluster nevű blogján.
Amikor megtelik a VRAM, akkor a rendszer az abban tárolt adatokat elkezdi átpakolni a rendszermemóriába, hogy így gátolja meg a futtatott szoftverek összeomlását. Ez nyilván az adott alkalmazás lassulásához vezet, ami, ha egy játékról van szó, azt eredményezi, hogy jelentősen bezuhan a képfrissítési ráta és meg is akadhat a kép másodpercekre. Ebben az egyenletben az volt a legnagyobb probléma, hogy a Linux nem tudta beazonosítani az éppen futtatott játékunkhoz vagy mondjuk a böngészőnkhöz kapcsolódó folyamatok természetét.
Vock azt akarta elérni, hogy a Linux hagyja békén a fókuszban lévő szoftvert addig, ameddig ez csak lehetséges, és minden mást kezdjen először átpakolni a rendszermemóriába. Az általa készített DMEM csoportkezelőt állította rá arra a feladatra, hogy megmondja a cgroup modulnak mely alkalmazásokat hogyan csoportosítsa, és a csoportosításon keresztül irányítsa a rendszer áthelyezési viselkedését. Ez a kernelváltoztatás oda vezetett, hogy a fókuszban lévő szoftver (ez a játék vagy produktív szoftver, amit épp használunk) már benn maradhat a VRAM-ban és minden más kerül csak át a rendszermemóriába.
Ez hatalmas segítség lesz a régebbi, olcsóbb kártyák tulajdonosainak, akik így stabilabb teljesítményre számíthatnak a mindennapi játszadozásaik során.
