A hét elején indult hódító útjára egy Vulcan Centaur rakéta támogatásával a Peregrine, hogy az Apollo-program óta először amerikai űreszközként juthasson el a Holdra. A tervek szerint a szonda február 23-án hajtott volna végre úgynevezett puha landolást az égitest világosabbik felén. A leszállóegység, ami az első magántulajdonban lévő jármű lehetett volna a Holdon, a NASA több műszerét is szállította a fedélzetén.
A leszállóegységet fejlesztő Astrobotic kedd reggel, alig 24 órával a kilövés után jelentette be, hogy letesz eredeti tervéről, és meg sem kísérli a landolást. Bár ennek közvetlen kiváltó oka a kilövés után néhány órával már ismert volt, csak egy nappal később jelentették be, hogy ez mit jelent a küldetés sikerére nézve.
Történt ugyanis, hogy a hétfő reggeli indulást követően a szerkezet kritikus mennyiséget veszített szivárgás miatt a hajtóanyagából. Feltehetőleg ez okozta azt a meghibásodást, ami miatt a Peregrine nem tudta a Nap felé fordítani napelemeit. Ezt a problémát ugyan sikerült később megoldaniuk, de csak annak árán, hogy a helyzetszabályozó rendszerben használt hajtóművek jóval tovább működtek, mint amennyire tervezték az élettartamukat. Jelenleg az a cél, hogy a leszállóegységet minél közelebb juttassák a Holdhoz.
Ez komoly érvágás az amerikai űrkutatásban, ugyanis összesen 108 millió dollárt költöttek a projektre. A NASA és az Astrobotic közös munkája a hasonló együttműködéseknek szeretett volna mintát adni a jövőben, ahol magántőke segíti egy állami szerv munkáját.
A küldetés másik, magyar vonatkozású kudarca, hogy így nem tudja eljuttatni a Holdra a magyarok Puli Téridő Plakettjét, mely egyfajta időkapszulaként hozott volna hazánknak sikert a tudományos világban. A Peregrine sikertelen küldetésére négy hónappal azután került sor, hogy az oroszok által felbocsátott Luna-25 meghibásodás miatt becsapódott a Hold felületébe. Felkészül Japán!
