Mark Zuckerberg egészen új irányba vinné a közösségi hálózatok működését. A Meta vezérigazgatója a vállalat október 21-i pénzügyi beszámolóján arról beszélt, hogy egy hatalmas, AI-ügynökökből álló hálózatot szeretne létrehozni, amelyben a felhasználók digitális asszisztensei nemcsak az emberekkel kommunikálnának, hanem egymással is együttműködnének. A cél az, hogy idővel több milliárd ilyen rendszer kapcsolódjon össze, és a felhasználók helyett végezzenek el különböző feladatokat.
Az elképzelés középpontjában a szeptemberben bemutatott Muse nevű AI-asszisztens áll. Ez már most is képes e-maileket írni, időpontokat egyeztetni, utazásokat szervezni vagy akár vásárlásokat előkészíteni. Zuckerberg azonban ennél jóval tovább menne. Elképzelése szerint a jövőben például a saját AI-ügynökünk közvetlenül kapcsolatba léphetne egy üzlet digitális asszisztensével, hogy termékeket keressen, árakról tájékozódjon, vagy lebonyolítson egy vásárlást. Hasonló módon családtagok és barátok AI-ügynökei is együttműködhetnének, például közös programok megszervezésében.
A vezérigazgató szerint a rendszer igazi értékét éppen az adná, hogy minél többen használnák. Ezért a Meta nem tervezi, hogy minden felhasználótól előfizetési díjat kérjen. A Muse alapváltozata a többség számára ingyenes maradna, a vállalat pedig elsősorban a közvetítésével létrejövő üzleti tranzakciókból, a céges szolgáltatásokból és a fejlettebb funkciókat kínáló előfizetésekből szeretne bevételhez jutni.
A kezdeti eredmények alapján a Meta elégedett lehet. Zuckerberg közlése szerint a Muse szeptember eleji indulása óta több mint tízmillióan hoztak létre személyes AI-ügynököt az Egyesült Államokban és Kanadában. A felhasználók körülbelül negyede naponta igénybe veszi a szolgáltatást, a legnépszerűbb felhasználási terület pedig a vásárlás. Az ilyen tranzakciók átlagos értéke meghaladja a 200 dollárt, vagyis a Meta már most jelentős üzleti lehetőséget lát a rendszerben.
Az elképzelés ugyanakkor komoly adatvédelmi aggályokat is felvet. Egy olyan hálózatban, amelyben az AI-ügynökök egymással kommunikálnak, és akár személyes adatokhoz, levelezésekhez, naptárakhoz vagy pénzügyi szolgáltatásokhoz is hozzáférhetnek, különösen fontos lenne pontosan szabályozni az információk megosztását. Ráadásul a Muse adatkezelésével kapcsolatban már korábban is merültek fel aggályok. Egy felhasználó például azt állította, hogy a rendszer engedély nélkül elemezte a privát üzeneteit, egy másik esetben pedig állítólag egy idegennek adta ki valakinek a lakcímét. Ezek a beszámolók nem bizonyítják önmagukban, hogy a szolgáltatás általánosan így működne, de jól érzékeltetik a lehetséges veszélyeket.
A Metának ráadásul nemcsak az adatvédelemmel, hanem a hatalmas működési költségekkel is számolnia kell. Zuckerberg elismerte, hogy a Muse rendkívül sok számítási kapacitást igényel, a több milliárd felhasználó kiszolgálásához pedig jelentős infrastruktúra-fejlesztésekre lesz szükség. A vállalat idén legalább 135 milliárd dollárt fordít beruházásokra, amelyek túlnyomó része az AI-hoz kapcsolódik. A harmadik negyedévben a szabad pénzáramlása már 2,12 milliárd dolláros mínuszba fordult, ezért a Meta új, szavazati jog nélküli részvények kibocsátásával is finanszírozná a fejlesztéseket. Ez egyúttal lehetővé tenné, hogy Zuckerberg további tőkét vonjon be anélkül, hogy érdemben csökkenne a vállalat feletti irányítása.
A Muse hálózatának kiépítésére egyelőre nincs pontos menetrend. A Meta a következő években szeretné egymilliárd fölé növelni a felhasználók számát, de azt még nem részletezte, milyen szabályok alapján kommunikálhatnának egymással az AI-ügynökök, illetve milyen ellenőrzést kapnának az emberek a nevükben végrehajtott műveletek felett.
