A Meta újabb botrányba keveredett, amikor egy korábbi Reuters oknyomozó riport alapján kiderült, hogy a vállalat tudatosan engedett át Kínából származó csaló hirdetéseket, amelyekből több milliárd dolláros bevételre tett szert. A riport alapján a cég 2024-ben több mint 3 milliárd dollárt keresett olyan reklámokon, amelyek illegális szerencsejátékokat, pornográf tartalmakat és más tiltott tevékenységeket népszerűsítettek. Ez az összeg a Meta teljes, 18 milliárd dolláros kínai hirdetési bevételének csaknem egyötödét jelentette.
A belső vizsgálatok azt mutatták, hogy a platformokon megjelenő hirdetések körülbelül egynegyede Kínából származott, és ezek közül sok a tajvani, amerikai és kanadai felhasználókat célozta. A vizsgálatot végző szakemberek javasolták, hogy a Meta fektessen jelentős erőforrásokat a fiatalok és gyermekek védelmébe, akik különösen ki vannak téve az ilyen típusú visszaéléseknek.
A vállalat korábban létrehozott egy külön csapatot a hirdetési csalások visszaszorítására a Facebookon, az Instagramon és a WhatsAppon, amely 2024 végére közel 50 százalékkal csökkentette az ilyen hirdetések számát. A Reuters szerint azonban a kezdeményezést Mark Zuckerberg beavatkozása után leállították, ami rövid időn belül újabb növekedést eredményezett a hamis reklámok mennyiségében.
A források szerint a Meta tisztában volt a csalások mértékével, mégsem lépett fel határozottan, mivel ez a bevételek csökkenését okozta volna. Rob Leathern, a Facebook korábbi termékmenedzsment-igazgatója a helyzetet "védhetetlennek" nevezte, és úgy vélte, a vállalatnak azonnali, rendkívüli lépéseket kellene tennie a probléma megoldására.
A Meta szóvivője, Andy Stone közleményében azt állította, hogy a csalás elleni csoport eredetileg is ideiglenes volt, és Zuckerberg nem utasította annak feloszlatását.
Hangsúlyozta, hogy a vezérigazgató arra kérte a különböző biztonsági és moderációs egységeket, hogy erősítsék meg erőfeszítéseiket a csalások visszaszorítása érdekében.
A mostani jelentés újabb bizonyítékként szolgál arra, hogy a vállalat üzleti érdekei gyakran előbbre valók a felhasználók biztonságánál.
