David Durman, a Kentucky Egyetem kutatási adminisztrátora humanista meggyőződésére hivatkozva felmentést kapott a munkahelyi AI-használat alól. A férfi nem hisz Istenben, kérelmét mégis a vallási meggyőződést védő amerikai szabályok alapján fogadták el. Az ügyében segítséget nyújtó American Humanist Association közleménye szerint az egyetem szeptember 25-én engedélyezte a kivételt, mert az nem jelentett aránytalan terhet a részlegének.
Durman a kutatók pályázati munkáját segíti, és minden feladatát el tudja végezni AI nélkül. Humanistaként alapvetőnek tartja az önálló gondolkodást és a saját döntéseiért vállalt erkölcsi felelősséget. Szerinte a generatív AI ezek ellen hat, emellett a munkahelyekre, az emberi alkotómunkára és a környezetre gyakorolt hatása miatt is összeegyeztethetetlen az értékrendjével. Az AHA hangsúlyozza, hogy a humanisták között eltérő álláspontok léteznek a technológiáról.
Munkahelyén egyelőre csak ajánlották az AI használatát, ő viszont előre kérte a felmentést, hátha később kötelezővé tennék. A technológia bevezetése másutt is munkaügyi kérdéssé vált: a Blizzard dolgozói beleszólást harcoltak ki a generatív AI alkalmazásába, egy Visier közreműködésével készült felmérés pedig a dolgozókra nehezedő nyomásról számolt be.
Az amerikai jogban a vallási védelemhez nem feltétel az istenhit vagy az egyházi tagság. A munkahelyi diszkriminációval foglalkozó EEOC útmutatója szerint az őszintén vallott, a hagyományos vallási meggyőződéshez hasonló súlyú erkölcsi és etikai hitrendszerek is védelemben részesülhetnek. A személyes ellenszenv önmagában nem elegendő. A munkáltatónak észszerű alkalmazkodást kell biztosítania, kivéve, ha az a működése egészéhez mérten jelentős terhet okozna.
Durman engedélye a saját AI-használatára vonatkozik. Az egyetemi döntést ismertető levél szerint továbbra is együtt kell működnie az AI-t aktívan használó kollégáival, és olyan megbeszéléseken is részt kell vennie, amelyeken alkalmazzák a technológiát.
Forrás: TechCrunch
