XIV. Leó pápa első enciklikája rögtön a kor egyik legfontosabb technológiai vitájába állt bele. A Magnifica Humanitas című, angol változatában több mint 42 ezer szavas dokumentum a mesterséges intelligencia társadalmi, gazdasági és erkölcsi kockázatairól szól, és arra figyelmeztet, hogy az AI fejlesztése nem írhatja felül az emberi méltóságot, a munkához való viszonyt, a gyerekek védelmét és az emberi felelősséget. A pápa nem technológiaellenes állásfoglalást adott ki, hanem azt próbálta világossá tenni, hogy az új eszközök csak akkor szolgálják a közjót, ha nem a profit, a hatalom és a hatékonyság lesz az egyetlen mérce.
A dokumentumot május 25-én mutatták be a Vatikánban, de Leó már május 15-én aláírta, pontosan XIII. Leó pápa Rerum Novarum című enciklikájának 135. évfordulóján. Ez nem véletlen időzítés. A Rerum Novarum a 19. századi ipari átalakulás, a munkáskérdés és a társadalmi igazságosság egyik alapvető katolikus dokumentuma lett, az új enciklika pedig nagyon tudatosan ehhez a hagyományhoz kapcsolja az AI-korszakot. Leó szerint most is olyan technológiai fordulat zajlik, amely nemcsak gazdasági kérdés, hanem arról is dönt, milyen helye marad az embernek a saját társadalmában.
A pápa egyik legerősebb üzenete a munkáról szól. Leó szerint a munka nem egyszerűen jövedelemforrás, hanem az emberi élet egyik rendező elve, amely szerepet ad, felelősséget teremt, kapcsolatokat épít és segít abban, hogy az ember a saját helyét megtalálja a közösségben. Ezért különösen veszélyesnek tartja azt a jövőt, amelyben a magas technológiai fejlettség mellett csak a társadalom kis része jut valódi munkához, a többiek pedig kiszorulnak a napi feladatokból, a felelősségből és a közösségi részvételből. A Vatikán összefoglalója szerint Leó új, nemzetközi szintű együttműködést sürget a politikai vezetők, a munkaügyi szervezetek, a tudományos közösség és az üzleti szereplők között.
Az enciklika a nagy technológiai vállalatok felelősségét is külön kezeli. Leó szerint a mesterséges intelligencia fejlődését ma jelentős részben magáncégek hajtják, miközben a döntéseik egész társadalmak életére hatnak. A pápa ezért kormányzati szabályozást, átláthatóságot, független ellenőrzést és olyan jogi kereteket sürget, amelyek nem engedik, hogy a profitérdek önmagában meghatározza az AI jövőjét. A dokumentum egyik alapgondolata az, hogy a technológiai fejlődés nem lehet mentség az emberi kiszolgáltatottság növelésére.
A fegyvereknél még keményebben fogalmaz. Leó szerint az autonóm fegyverrendszerek és az AI-alapú katonai döntéshozatal különösen súlyos erkölcsi kockázatot hordoz, mert könnyebbé teheti a háború megindítását, és eltávolíthatja az embert a döntései következményeitől. A pápa azt írja, az erő alkalmazása csak végső esetben, jogos önvédelemként lenne elfogadható, az AI pedig éppen ezt a határt teheti veszélyesen elmosódottá. A Vatikán régóta ellenzi az olyan fegyverrendszereket, amelyeknél a végső döntés kikerülhet az ember kezéből, Leó most ezt a figyelmeztetést emelte enciklikai szintre.
A gyerekek védelme szintén hangsúlyos része a dokumentumnak. A pápa szerint a korai és felügyelet nélküli digitális eszközhasználat, a közösségi média, az AI-val gyártott hamis információk, a túlzottan erőszakos vagy szexualizált tartalmak, valamint a zaklatás és a kiberbullying mind olyan területek, ahol a családok önmagukban nem tudják megoldani a problémát. Leó szerint az iskoláknak, a kormányoknak és a technológiai cégeknek is felelősségük van abban, hogy a gyerekek ne egy olyan digitális térben nőjenek fel, amely folyamatosan manipulálja őket, miközben túl korán kényszeríti rájuk a felnőttek világának nyomását.
A bemutatón szimbolikus gesztusként ott volt Christopher Olah, az Anthropic egyik társalapítója is, ami jól jelezte, hogy a Vatikán nem kívülről, puszta elutasítással akar beszélni az AI-ról. A jelenlét ugyanakkor nem jelenti azt, hogy az egyház bármelyik technológiai céget külön áldásban részesítené. A National Catholic Reporter korábbi összefoglalója szerint a Vatikán és az AI-szektor közötti párbeszéd évek óta zajlik, és a mostani enciklika ennek egyik leglátványosabb állomása.
A Magnifica Humanitas azért lehet fontos dokumentum, mert nem csak vallási szövegként olvasható. Van benne teológia, társadalmi tanítás és bibliai hivatkozás, de közben nagyon is gyakorlati kérdésekről beszél: ki szabályozza az AI-t, ki felel a munkahelyek eltűnéséért, ki védi meg a gyerekeket, ki dönt a fegyverek bevetéséről, és ki húzza meg a határt ott, ahol a technológiai lehetőség már emberi kockázattá válik. Leó pápa első enciklikája ezzel azt üzeni, hogy az AI nem pusztán informatikai vagy üzleti ügy. Emberi ügy, amelyben nem elég azt kérdezni, mire képes a gép. Azt is meg kell kérdezni, mit veszít az ember, ha minden döntést, munkát és kapcsolatot a gépek logikájához igazítunk.
