Az előző részben elkészült a szószátyárok 2009. évi konferenciájának weboldala - egész pontosan annak nyitóoldala. Az előző 11 lecke során megtanultuk, hogyan kell felépíteni egy oldal tartalmi és strukturális részét, és azt is, hogyan lehet a tartalmat a kívánt formába önteni. Ez alkalommal belekezdünk a honlapok harmadik „rétegébe”, a viselkedésbe - vagyis a JavaScriptbe.

Akárcsak elődei, a nyolcas Internet Explorer is felülírja a régebbi verziókat telepítés közben, ezért bajban lehetünk, ha webfejlesztéssel foglalkozunk és létfontosságú, hogy ellenőrizhessük oldalunk kinézetét az Internet Explorer korábbi változataiban.

Nemrég egy viszonylag modernnek nevezhető NVIDIA grafikus kártya túlhajtásával foglalkoztunk. Várható volt, hogy a „vörösök” oldalára is hamarosan áttérünk, ám ezúttal kicsi nosztalgia is vegyült a megahertzek hajszolása közé.

Sorozatunk előző 11 epizódjában elmerültünk az XHTML leírónyelv és a kaszkád stíluslapok szépségeiben, ami oda vezetett, hogy ma befejezzük a hónapok óta közösen épített első weboldalunkat.

Megjelent és a PC World oldaláról is letölthető a népszerű Linux-változat, az Ubuntu 9.04-es kiadása.

Az új Xara Web Designer a pixeles és vektoros képekre fókuszál. Ennek, és a testre szabható sablonoknak köszönhetően látványos interaktív honlapokat készíthetünk – szó szerint percek alatt.

Felröppent egy pletyka, mely szerint teljes Sony filmek kerülhetnek fel az ingyenes videómegosztó oldalra.

A Firefox úgynevezett Könyvjelző eszköztára kiváló lehetőség arra, hogy elhelyezzük benne a gyakran látogatott weboldalaink hivatkozásait, így azokat könnyen és gyorsan elérhetjük – egészen addig, amíg a kérdésben is említett módon be nem telik az erre fenntartott hely. Ekkor ugyanis a böngésző a „lelógó” darabokat egy külön gombnyomásra legördülő listában kezdi el gyűjteni, amely se nem hatékony, se nem esztétikus.

Legutóbbi leckénkben úgy búcsúztunk, hogy félredobtuk a bemagolnivaló, száraz elméletet, előkaptuk világhírű konferenciánk weboldalának féléves HTML vázát, kicsit leporoltuk, leegyszerűsítettük, majd elkezdtünk hozzá stíluslapot gyártani. Igaz, nem jutottunk túl messzire, úgyhogy a valóban izgalmas dolgok még csak most következnek.

Az oldalköltségek felezésével kecsegtet a két új HP Officejet nyomtató

A per első felében komoly sikert könyvelhettek el a torrentoldal üzemeltetői.

Sorozatunk újabb mérföldkövéhez érkeztünk: ez az a lecke, ahol magunk mögött tudjuk az unalmas elméletet, és belevetjük magunkat a gyakorlatba, azaz vadul elkezdünk weboldalt építeni.

Ugyan ki ne gondolt volna már arra, hogyan lehetne levadászni egy weboldalról egy érdekes Flash mozit? Esetleg hogyan lehetne kitalálni, hogy működik, hogyan csinálták? Nem nagy ördöngösség, ha megvannak a megfelelő eszközeink.

Legutóbb ott tartottunk, hogy már majdnem megértettük az egyik legfontosabb CSS-koncepciót - az úgynevezett dobozmodell elméletet -, amikor kiderült, hogy nem minden weboldalelem egyforma. Fussunk neki még egyszer, kicsit más irányból!

Két új belépő színtű tápegységet jelentett be Japán oldalán a Scythe.

Két 1366-os CPU hűtő lefogató szett jelent meg a Scythe Japán oldalán.

Sokan feleslegesnek tartják a Windows fájltallózó ablakának bal oldali sávját. E kis programmal a saját, mindennap használt mappáinkat is ide helyezhetjük.

Az előző leckében megfejtettük, mit jelent a kaszkád szó a CSS kifejezésben. E lecke még fontosabb lesz: újra bevezetjük az osztályok fogalmát, majd előrántjuk emlékeinkből az egyedi azonosítókat és összeeresztjük őket a stíluslapokon.

Mostantól nem szükséges értenünk a weboldalkészítéshez, nem kell speciális programokat vadásznunk, csak vegyük elő a jó ízlésünket és az egerünket, aztán irány a Google!

Legutóbb a tartalom világából átléptünk a formák és színek, azaz a web esetében a stíluslapok világába. Most mélyebbre merülünk, és megpróbáljuk megérteni a CSS alapvető működését.