Videokártya vásárlásakor a GPU neve csak a kiindulópont. Ugyanarra a grafikus processzorra épülő kártyák között a hűtés, a gyári tuning és a kivitel miatt több tízezer forintos árkülönbség is lehet, ekkora felárból pedig olykor már egy erősebb vezérlőre léphetnél tovább. A használtpiaci kínálat tovább szélesíti a választást, hiszen az új középkategória áráért korábbi generációs, egykor jóval magasabbra pozícionált modellek is felbukkannak.
Cikkünkben először az új kártyák között keressük meg azokat az árhatárokat, amelyeknél egy-egy modell még jó vétel, majd ezekhez mérjük a használt alternatívákat. A játéksebesség mellett a videómemória, a sugárkövetés, a támogatott képjavító eljárások és a fogyasztás is számít, használt kártyánál pedig a példány állapota és a fennmaradó jótállás is beleszól a döntésbe. Ezért is mondjuk, hogy a legjobb ajánlatot ritkán lehet egyetlen tesztgrafikon alapján kiválasztani.
A mérések összevetésénél először azt nézd meg, hogy azonos felbontáson és grafikai beállításokkal készültek-e. A natív sebesség mellett a DLSS, az FSR vagy a XeSS használatával kapott eredmény is hasznos, ha a választott minőségi módot és a képminőséget szintén figyelembe veszed. A képkocka-generálás simábbá teheti a mozgást, a kijelzett fps növekedése azonban nem jelenti azt, hogy az irányítás késleltetése ugyanilyen arányban csökken. Az átlagsebesség mellett ezért a képkocka-generálás nélküli teljesítményt, az 1% low értéket és a képkockaidők (Frame time) egyenletességét is érdemes megnézni, lehetőleg azokban a játékokban, amelyekkel valóban játszol.
A belépő, amelynek van értelme - Intel Arc B580
130 ezer forint körül az Arc B580 egyik legerősebb érve a 12 GB videomemória. Az ASRock Challenger változatát 126 ezer forintért megtaláltuk, így a 8 GB-os kártyákkal kerül egy ársávba, sőt, még azok alá is. A többletkapacitás akkor válik értékessé, ha a kívánt textúraminőség vagy más grafikai beállítás már meghaladná a kisebb kártyák memóriakeretét; ahol a játék kényelmesen elfér 8 GB-ban, ott önmagában a nagyobb VRAM már nem jelent gyorsulást. A B580 elsősorban 1080p-re vonzó, míg 1440p-n már a játéktól függ, mennyit kell engedned a részletességből, vagy szükséged lesz-e felskálázásra.
Az Intel kártyájánál a meglévő konfigod ellenőrzése a vásárlási döntés része, mert a B-sorozat optimális teljesítményéhez bekapcsolt Resizable BAR szükséges. Régebbi alaplapokon ehhez BIOS-frissítésre lehet szükség, a funkció használata pedig UEFI-s rendszerindítást és kikapcsolt CSM-et igényel. A B580 PCIe 4.0 x8 kapcsolata PCIe 3.0-s gépben is nyolc sávon működik, így kisebb sávszélesség áll rendelkezésére, amely főként a videomemória és a rendszermemória közötti gyakoribb adatmozgatásnál számíthat. Ha a Resizable BAR nem kapcsolható be a gépedben, másik videokártyát választanánk a helyedben; ha pedig a B580 ára megközelíti a 150 ezer forintot, már az RX 9060 XT 8 GB-os változatát is érdemes mellétenned.
Ha 150 ezer forint a plafon: Radeon RX 9060 XT 8 GB
Az RX 9060 XT 8 GB akkor erős ellenajánlat a B580-nal szemben, ha a nagyobb játéksebesség fontosabb számodra a 12 GB videomemóriánál. A Radeon jellemzően gyorsabb, amíg a választott játék és beállításai elférnek 8 GB-ban, ezt a határt azonban nem lehet egyszerűen csak a felbontáshoz kötni. Nagy felbontású textúrákkal vagy sugárkövetéssel egyes címek már 1080p-n is több memóriát igényelhetnek, ilyenkor pedig nem feltétlenül az átlagos fps-érték beesése árulja el először a gondot. Romolhatnak a képkockaidők, késhet a textúrák betöltése, vagy maga a játék mérsékelheti a megjelenített részletességet.
Ennél a kártyánál ezért az is része a döntésnek, milyen beállításokból engednél, ha szűkössé válna a VRAM. A textúraminőség mérséklése gyakran közvetlenebbül segít, mint a renderelési felbontás csökkentése, miközben kisebb vizuális veszteséggel járhat; a sugárkövetés visszafogása pedig a memóriaigényt és a GPU terhelését is csökkentheti. A felskálázás javíthat a sebességen, de önmagában nem garantálja, hogy a játék valamennyi textúrája és egyéb vizuális eleme elfér 8 GB-ban. Körülbelül 150 ezer forintért az RX 9060 XT 8 GB így vállalható 1080p-s vétel, ha a gyorsabb GPU-t választod a nagyobb memóriatartalék helyett, és szükség esetén módosítasz a beállításokon.
A 200-250 ezres választás, RX 9060 XT 16 GB és RX 9070 GRE
A 16 GB-os RX 9060 XT nagyjából 200-210 ezer forintért akkor szólhat neked, ha elégedett lennél a középkategóriás GPU-teljesítménnyel, de a 8 GB-os memóriakeretet már nem szeretnéd cipelni az elkövetkezendő évekre. A két kártya azonos generációból származó grafikus processzorra és 128 bites memóriabuszra épül, ezért a több VRAM elsősorban ott hoz előnyt, ahol a 8 GB-os modellnek már adatokat kell kiszorítania a helyi memóriából. Ilyenkor javulhatnak a képkockaidők, és több mozgástér marad a textúráknál vagy egyes 1440p-s beállításoknál, a GPU számítási teljesítményének határát viszont a 16 GB-os változat sem lépi át.
Ha már nem elsősorban memóriatartalékot, hanem nagyobb 1440p-s játéksebességet keresel, nagyjából 230 ezer forinttól az RX 9070 GRE is képbe kerül. Erősebb GPU-ja és 192 bites memóriabusza másfajta előrelépést kínál, mint a 16 GB-os RX 9060 XT, miközben 12 GB VRAM-mal gazdálkodik. A GRE-t 230-240 ezer forint körül tartanánk különösen érdekesnek, 250 ezerhez közeledve azonban már a 16 GB-os RX 9070 felára is mérlegelendő, amelyből 260-275 ezer forint körüli ajánlatokat találhatsz.
Ebben az ársávban a GeForce RTX 5060 Ti 16 GB sem hagyható figyelmen kívül, feltéve, hogy valóban megvehető 230-250 ezer forintért (ennél gyengébb GeForce-nak ár/érték arányát tekintve nincsen értelme sajnos). A DLSS, egyes sugárkövetést erősen használó játékok vagy az AI-számításokra hangolt architektúra mellette szólhat, ám ahogy az ára az RX 9070-éhez, majd az RX 9070 XT-éhez közelít, pusztán játékra egyre nehezebb megindokolni a választását. A GeForce helyét ebben az összevetésben tehát erősen meghatározza, hogy a kedvező árú kivitel ténylegesen elérhető-e.
1440p-re a legerősebb újdonságok: RX 9070 és RX 9070 XT
Az RX 9070-nél a GRE-hez képest már a GPU és a memória alrendszere is előrelépést hoz. A 12 helyett 16 GB VRAM, a 192 helyett 256 bites memóriabusz és a nagyobb játéksebesség együtt teszi erős 1440p-s választássá 260-275 ezer forint körül. Minél közelebb kerül a GRE ára a 250 ezerhez, annál könnyebb kifizetni ezt a különbséget, míg érezhetően olcsóbban továbbra is jó helye van a két modell között.
Hasonló áron az RTX 5070 az RX 9070 közvetlen GeForce-vetélytársa. A DLSS képminősége, egyes sugárkövetéses játékok eredménye és az NVIDIA-hoz kötődő alkalmazások a 12 GB-os kártya mellett szólhatnak, míg a Radeon natív felbontásban általában gyorsabb, a 16 GB memóriája pedig nagyobb tartalékot ad. A sugárkövetéses erősorrendet nem érdemes egyetlen cím alapján eldönteni, mert az alkalmazott effektek és beállítások jelentősen változtathatnak rajta; a GeForce felárát ezért olyan játékhoz vagy egyéb felhasználási módokhoz kötnénk, amelyben valóban kihasználod az előnyeit.
Az RX 9070 XT körülbelül 295-300 ezer forinttól indul és új kategóriát nyit. Ha a normál és XT változat között 30-40 ezer forint a különbség, a gyorsabb modell felára indokolható lehet magas képfrissítésű 1440p-s játékhoz, illetve több mozgásteret adhat 4K-n is. A teljesítménytöbblettel ugyanakkor a fogyasztás is nő, az AMD az RX 9070-hez 220, az XT-hez 304 wattos tipikus kártyafogyasztást ad meg, ezért itt a kiszemelt hűtés zajszintje és a ház szellőzése is nagyobb súlyt kap. Ha az RTX 5070 ára már az XT-éhez közelít, általános játékhasználatra inkább a gyorsabb, 16 GB-os Radeont választanánk. A 4K-s natív játék ugyanakkor az XT-nél sem garantált, sőt, már megjelent játékok között is több olyan van, amelyek maximális beállításokon, natív felbontásban elhasalnak a legerősebb Radeonon.
Használt Radeonok: itt fordulhat meg az árverseny
A használt RX 6000-esek között már jóval az új kártyák árszintje alatt találsz játszható alternatívát. Az RX 6600 nagyjából 50-70 ezer, az RX 6600 XT 65-80 ezer forint körül kínál 8 GB memóriát és használható 1080p-s teljesítményt, míg a 12 GB-os RX 6700 XT 95-115 ezerért már az új Arc B580 ellenajánlata. Utóbbinál az ár és a memória mellett a számodra fontos játékok eredményeit is érdemes összevetni, az Intel kártyájánál pedig a Resizable BAR-ra vonatkozó feltétel is szerepet kap.
Az új RX 9060 XT 8 GB árából használtan akár RX 6800 is kijöhet 125-145 ezer forintért, 16 GB memóriával és erősebb natív 1440p-s teljesítménnyel. A nagyjából 140-160 ezerért kínált RX 6800 XT és RX 6900 XT még gyorsabb, ám 300 wattos névleges kártyafogyasztásukkal a tápegységet és a hűtést is jobban igénybe veszik. Az RDNA 2 generáció vonzereje elsősorban a hagyományos renderelésben és a kedvező használt árban rejlik; ha sokat játszol sugárkövetéssel, az újabb architektúrák sokkal jobban teljesítenek még akkor is, ha alacsonyabb sávba sorolódnak.
Az RDNA 3-as modellek közül a 16 GB-os RX 7800 XT 170-180 ezer forint körül erős alternatíva, 200 ezerhez közelítve viszont már az új RX 9060 XT 16 GB mellett kell helytállnia. Ez a határ azért fontos, mert a használt kártya előnyét az új modell szolgáltatásaival és jótállásával szemben is mérlegre kell tenned.
Nehezített pályán a GRE-döntés
A 200-220 ezer forint körüli használt RX 7900 GRE és az új RX 9070 GRE összevetése már túlmutat a szokásos generációs sorrenden. Előbbi 16, utóbbi 12 GB memóriát kínál, miközben a legtöbb tesztben 1440p-n gyakorlatilag azonos átlagos natív játéksebességet nyújtottak. A régebbi GRE alacsonyabb ára és nagyobb memóriája így komoly érv, különösen akkor, ha a választott beállítások valóban igénylik a többletkapacitást.
A 9070 GRE mellett az RDNA 4 újabb képességei és alacsonyabb, 220 wattos névleges fogyasztása szól a 7900 GRE 260 wattjával szemben. Továbbfejlesztett sugárkövetési számolóegységei egyes játékokban előnyt hozhatnak, bár a közvetlen mérések alapján ez cseppet sem mondható általános győzelemnek. Az RX 9000-esek az FSR gépi tanulásra épülő képkocka-generálását és ray tracing képhelyreállítását is támogatják az ezeket használó címekben; az FSR 4.1 felskálázást viszont az RX 7000-es sorozat is megkapta. Ha tehát főként natív felbontásban játszol, a kedvezőbb árú, 16 GB-os használt 7900 GRE könnyen jobb vétel lehet, míg az új modell felárát a kisebb fogyasztás vagy a számodra hasznos RDNA 4-es funkciók indokolhatják.
Nagyjából 250 ezer forintért már 20 GB-os RX 7900 XT is felbukkan a használt kínálatban, közel az új RX 9070 árszintjéhez. A nagyobb memória vagy egyes játékokban a natív teljesítmény a régebbi kártya javára dönthet, az RX 9070 pedig az RDNA 4 szolgáltatásaival, sugárkövetéses eredményeivel és kisebb névleges fogyasztásával érvel. Ennél a párnál a kedvenc játékaidban mért különbség és a kiszemelt használt példány állapota már többet mond a típusok eredeti piaci besorolásánál.
Használt GeForce-ok: a jó ár ritka, mint a fehér holló
Az RTX 30-as GeForce-oknál 100 ezer forint alatt a GPU ereje és a memória mérete között kell választanod. A 12 GB-os RTX 3060 nagyjából 85-100 ezer forintért kínálkozik, miközben hasonló összegért gyorsabb RTX 3060 Ti vagy RTX 3070 is felbukkan, 8 GB memóriával. Amíg a játék a választott beállítások mellett elfér ebben a keretben, az utóbbiak erősebb GPU-ja értékesebb a 3060 extra VRAM-jánál; ha viszont a 8 GB miatt már vissza kell venned a részletességből, a különbség nem ilyen egyértelmű. A szintén 8 GB-os RTX 3070 Ti nagyjából 110-130 ezer forintos ára kevésbé meggyőző, mert a 3070-hez képest kért felár nem hoz jelentős előrelépést a játéksebességben.
A 1440p-re is alkalmas RTX 3080 10 GB-os változata nagyjából 130-170 ezer forint között mozog, míg a 12 GB-osból 170 ezer körül találtunk ajánlatokat. Utóbbi több aktív számítási egységet és szélesebb, 384 bites memóriabuszt is kapott, így nem csupán a VRAM méretében tér el a 320 bites, 10 GB-os modelltől. A kisebb változatot elsősorban az ársáv alján vennénk számításba, ahol a játéksebessége még ellensúlyozhatja a memóriakorlátot és a 320 wattos névleges fogyasztást. A 12 GB-os RTX 3080 már a használt RX 7800 XT árszintjén tetszeleg, miközben 350 wattos gyári fogyasztási értékkel szerepel; itt a sugárkövetést használó játékaid hardverigénye és az Nvidia-hoz kötődő alkalmazások használata dönthet a javára.
Egy jó áron beszerzett GeForce RTX 40-es kártya aranyat érhet
Az Ampere és a GeForce RTX 40-es sorozat Ada Lovelace architektúrája között a képjavító technológiákra épített szolgáltatások dönthetnek. Az RTX 30-asokon működik a DLSS-alapú felskálázás és a sugárkövetéses képhelyreállítás újabb modellje, az NVIDIA saját DLSS képkocka-generálása azonban csak az RTX 40-esektől érhető el. A legnagyobb számításigényű új felskálázási modellek ráadásul Ampere-en nagyobb sebességveszteséggel járhatnak, így nem minden esetben érdemes a legfrissebb modellt választani. Az Ada kedvezőbb energiahatékonysága és videós munkához az AV1-kódolás támogatása tovább árnyalja az összevetést, ha egy RTX 3080 és egy újabb GeForce ára közel kerül egymáshoz.
A használt Ada-kártyák közül a 190-200 ezer forint körüli GeForce RTX 4070-re figyelnénk leginkább. A 12 GB VRAM a legmagasabb textúraminőség és a sugárkövetés mellett egyes játékokban korlátozhatja a beállításokat, cserébe a 200 wattos névleges fogyasztás, a DLSS képkocka-generálás és az Nvidia szoftveres környezete együtt vonzó ajánlatot ad. A hasonló áron kínált RTX 4060 Ti 16 GB ugyan több memóriával rendelkezik, de gyengébb GPU-ja és 128 bites memóriabusza miatt játékra általában a 4070-et választanánk. A 12 GB-os RTX 4070 Ti nagyjából 275-280 ezer forintért már az új RX 9070 árához kerül közel, ezért mellette olyan konkrét játékbeli vagy munkafolyamatokat támogató előnynek kell szólnia, amely a használt példány megvásárlását is indokolja. Ha ilyen nincsen, az újabb Radeon erősebb.
Új vagy használt legyen?
Bár a használt piacon gyakran felbukkannak látványos ajánlatok, a nagyobb VRAM vagy az egykoron magasabb kategória-besorolás csak akkor ér valamit, ha a kártya a neked fontos játékokban és beállításokkal is előrelépést hoz. Az új modellek ára jó viszonyítási pont, mert megmutatja, mekkora megtakarításért vállalod az idősebb architektúrát, a fogyasztást és a konkrét példány állapotával járó bizonytalanságot.
Ha használt kártya mellett döntesz, lehetőleg működő gépben, tartós terhelés alatt próbáld ki, és a képhibák mellett figyeld a ventilátorok működését, az órajeleket, valamint a GPU és a hotspot hőmérsékletét. A vásárlást igazoló dokumentumot és a fennmaradó jótállás feltételeit is tisztázd. Végül akár új, akár használt modellt választasz, a mostani VGA-dhoz mérd a várható nyereséget, mert a csere akkor jó vétel, ha a saját játékaidban és a számodra fontos beállítások mellett is érezhető előrelépést hoz.
