Miközben a világ űrügynökségei egyre komolyabban készülnek a Holdra való visszatérésre, sőt már holdbázisokról és marsi kolóniákról beszélnek, van egy kérdés, ami eddig elsikkadt a többi mellett, pedig ha komolyan gondoljuk a Naprendszer meghódítását, akkor erre is választ kellene kapnunk: képes lehet-e az emberiség a világűrben szaporodni? A tudományos fantasztikus irodalom régóta természetesnek veszi az űrbabák ötletét, a valóság azonban korántsem ilyen egyszerű, ugyanis tele van van kockázatokkal és ismeretlen tényezőkkel.
Kína most tett egy egészen merész lépést afelé, hogy ezt jobban megértsük. Az ország saját űrállomására ugyanis mesterséges, emberi őssejtekből létrehozott embriómodelleket küldtek fel, hogy megvizsgálják, miként hat a mikrogravitáció az emberi fejlődés legkorábbi szakaszaira. A kísérletet a Kínai Tudományos Akadémia kutatói vezetik, az embriómodellek pedig május 10-én indultak útnak a Tiencsou-10 teherszállító űrhajó fedélzetén. Az objektumok nagyjából öt napot töltöttek alacsony Föld körüli pályán a Tienkung űrállomáson.
A kutatók hangsúlyozzák, hogy nem valódi emberi embriókról van szó. Az úgynevezett mesterséges embriók emberi őssejtekből készültek, és nem képesek emberi lénnyé fejlődni. Ettől függetlenül rendkívül hasznos modellek lehetnek annak megértéséhez, hogyan zajlik a korai embrionális fejlődés extrém környezetben.
A kínai csapat két különböző fejlődési szakaszt modellezett. Az egyik mintacsoportot méhsejteken tenyésztették, hogy szimulálják azt a kritikus pillanatot, amikor az embrió megtapad a méhfalon. A másik csoportot speciális mikrofluidikai chipbe helyezték, amely azt az időszakot utánozza, amikor az egyetlen sejtréteg több különálló réteggé alakul át, amelyekből később szervek és szövetek fejlődnek ki.
Az embriómodelleket külön kamrákban tartották, öt napig hagyták fejlődni őket, majd lefagyasztották a mintákat. Ezeket később visszaszállítják a Földre részletes elemzésre. A tudósok közben a földi laborokban ugyanezeket a mintákat párhuzamosan vizsgálták, hogy közvetlenül össze tudják hasonlítani a gravitációs és mikrogravitációs környezet hatásait.
A vizsgált időszak nagyjából a megtermékenyítés utáni 14-21. napnak felel meg emberi fejlődés szempontjából. Ez rendkívül érzékeny szakasz, ekkor kezdenek kialakulni a szervek, és ilyenkor bármilyen rendellenesség komoly hatással lehet a későbbi fejlődésre.
A kutatók szerint éppen ezért kulcsfontosságú megérteni, hogyan viselkedik az emberi szervezet az űrben. Korábbi vizsgálatok már arra utaltak, hogy a kozmikus sugárzás és a mikrogravitáció károsíthatja a szaporodáshoz szükséges sejteket, illetve megzavarhatja az embrió fejlődését is. És bár jelenleg még senki sem próbálkozott emberi fogantatással az űrben, az ilyen kutatások egyre fontosabbá válnak, ahogy a hosszú távú űrutazás már több lesz elméleti lehetőségnél.
