A technológiai cégek előszeretettel magyarázzák úgy az automatizálást, hogy a gépek majd leveszik az emberek válláról az unalmas, ismétlődő és veszélyes feladatokat. A Meta adatközpontjaiban zajló kísérletek alapján ez akár igaz is lehet, csak közben érezhető már a tényleges szándék, hogy a feladatokkal együtt a munkahely is megszűnjön.
Az Ars Technica által készített beszámoló szerint a Facebook, az Instagram és a WhatsApp mögött álló Meta vállalat több amerikai adatközpontjában tesztel robotokat. A riport jelenlegi és korábbi Meta-alkalmazottak beszámolóira támaszkodik, mivel a dolgozók nem kaptak engedélyt arra, hogy nyilvánosan beszéljenek a projektekről.
Az egyik kísérletben egy Kinova Gen3 robotkar segítségével kapcsolnák ki, majd indítanák újra a szervereket. Egy másik gépet hálózati kábelek cseréjére tanítanak, és ez aggasztja igazán az alkalmazottakat: egy névtelenséget kérő dolgozó becslése szerint sikeres bevezetés esetén a robot bizonyos munkatársak feladatainak akár 80 százalékát is átveheti. Nyilván ez a becsült szám arra vonatkozik, hogy egyes adatközponti dolgozók jelenlegi munkaterhelésének mekkora részét lehetne automatizálni.
"Azt hittük, hogy a fizikai feladatokat végzők még egy ideig biztonságban vannak, de már nem" - fogalmazott az egyik dolgozó.
A Meta már használ néhány egyszerűbb gépet is. Az egyik legkevésbé elegáns, cserébe működőképes megoldás lényegében egy robotujj, amely távoli parancsra megnyomja egy Mac mini vagy más eszköz bekapcsológombját. Érthető, hogy ezt a bonyolult feladatot nem akarják feltétlenül egy külön emberre bízni, de akármennyire cinikusak is próbálnánk lenni, az adatközpontokat növesztő vállalat láthatóan arra épít, hogy ne kelljen annyi embert foglalkoztatni, mint amilyen ütemben bővül a saját infrastruktúra.
Iowa és Virginia államban már önvezető vontatórobotok mozgatják a nehéz szerverállványokat, míg egy házon belül fejlesztett, vonalkódolvasó gép a készleteket ellenőrzi. Utóbbit már meghibásodások felkutatására is használják, bár a kamerája csak szürkeárnyalatos képet érzékel, ezért nem tud különbséget tenni a berendezéseken világító piros és zöld jelzések között. Ezen a ponton ismét belép a technológiai folyamatba az ember, a maga idejétmúlt színlátásával. A robot a kanyarokkal és a padlón futó kábelekkel is nehezen boldogul. Mivel kevés példány áll rendelkezésre, az épületek között is szállítani kell őket, amihez olyan dolgozóra van szükség, aki távirányítóval vezeti a gépet, és még kinyitja előtte az ajtókat. Igen, kicsit olyan, mintha az ember lenne a gép gondviselő szolgája, bármilyen abszurd is ez. A teszteket ismerő források szerint a robotok egyébként még lassúak, és feltűnően sok időt töltenek akkumulátoraik feltöltésével.
Az iowai Altoonában több mint egy éve két, egyenként két karral felszerelt Watney robotot próbálnak ki kábelezési feladatokon. A gépek emberi felügyelettel dolgoznak, és egyelőre lassabbak a technikusoknál. Az ohiói New Albanyben eközben az ABB négykerekű, ollós emelővel és hattengelyes robotkarral felszerelt gépei illesztenek vissza alkatrészeket. A tervek szerint később egyre kevesebb felügyeletre lesz szükségük, már ha a valóság is hajlandó lesz alkalmazkodni a tervekhez.
Az adatközpontok automatizálása persze mindezek ellenére világos célnak tűnik. Az eszközök olcsóbbá váltak, a robotokat vezérlő mesterségesintelligencia-modellek pedig sokat fejlődtek. Hosszabb távon a gépek magasabb hőmérsékleten, sötétben vagy akár ember számára veszélyes környezetben is működhetnek. Előbb azonban meg kell tanulniuk biztonságosan kezelni azokat a drága és érzékeny alkatrészeket, amelyeket évtizedeken keresztül emberi kézhez terveztek.
A Meta nem kívánta kommentálni a riportban ismertetett konkrét teszteket. Francis Brennan vállalati szóvivő ehelyett arról beszélt, hogy a cég sokat költ az adatközpontok építéséhez és üzemeltetéséhez szükséges dolgozók képzésére, az Egyesült Államokban pedig akkora a szakemberhiány, hogy "több munkásra van szükség, nem kevesebbre". A vállalat valóban elindította az America's Workforce Academy nevű ingyenes képzési programját, amely villamossági, gépészeti és vízvezeték-szerelési ismereteket kínál.
A két folyamat rövid távon megfér egymás mellett. A Meta gyors ütemben építi az új, mesterséges intelligenciát kiszolgáló adatközpontjait, ezért jelenleg rengeteg emberre van szüksége az infrastruktúra létrehozásához. Az elkészült létesítmények későbbi üzemeltetésénél viszont már egészen más lehet a létszámigény, különösen akkor, ha a kábelcserétől a hibaelhárításig egyre több feladatot bízhatnak gépekre.
Mindez különösen kellemetlenül csenghet azoknak, akik látták, hogy a Meta idén több ezer alkalmazottól vált meg, miközben egyre több pénzt irányított a mesterséges intelligenciába. A robotok jelenlegi állapotukban még nem alkalmasak az adatközponti technikusok teljes kiváltására. Az irány azonban világos: először segítenek, aztán egyre több feladatot kapnak, végül pedig valaki egy táblázatban kiszámolja, hány emberre van még mellettük feltétlenül szükség.
