Sehol a világon nem terheli akkora áfa könyveket, mint Dániában, a 25 százalékos kulcs olyan mértékű, hogy a kormány szerint közvetlenül hozzájárult az egyre súlyosbodó olvasási válsághoz. Jakob Engel-Schmidt kulturális miniszter szerdán bejelentette, hogy a 2025-ös költségvetési törvény részeként a kormány javasolni fogja az áfa teljes eltörlését a könyvekre vonatkozóan.
A döntés évente 330 millió dán koronába (kb. 17,5 milliárd forintba) kerül majd az államkasszának, ám a miniszter szerint ez az ár eltörpül amellett, hogy újraélesztik az olvasás kultúráját az országban. Engel-Schmidt úgy fogalmazott, régóta dolgozott ezen a reformon, mert minden eszközt be kell vetni ahhoz, hogy megállítsák az irodalom háttérbe szorulását. Hozzátette, ritka pillanat az, amikor sikerül meggyőzni a politikai kollégákat, hogy ekkora összeget fordítsanak kifejezetten a dánok kulturális fogyasztásának támogatására, ezért személyesen is büszke az eredményre.
Az északi régióban egyedülálló helyzet volt eddig Dánia: bár a szomszédos országokban szintén magas, 25 százalékos az általános forgalmi adó, a könyveket sehol nem sújtja ekkora teher. Finnországban 14, Svédországban 6 százalékos a kulcs, Norvégiában pedig teljesen eltörölték. Utóbbi ország példája különösen sokat nyomott a latban, hiszen Svédország már 2001-ben csökkentett, és ugyan a könyveladások növekedtek, kiderült, hogy főként azok vásároltak többet, akik addig is rendszeresen olvastak. (Viszonyításképp érdemes megemlíteni, hogy Magyarországon kedvezményes, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik a könyvekre, ami 22 százalékponttal alacsonyabb a normál általános forgalmi adónál.) Dánia ezért nem pusztán a könyvek árát szeretné alacsonyabb szintre hozni, hanem egy átfogó kulturális stratégiát épít: a kormány külön forrásokat biztosít az iskolák és a nyilvános könyvtárak együttműködésének erősítésére, hogy minél több gyerekhez jusson el az irodalom élménye.
A dán statisztikai hivatal adatai szerint 2023-ban összesen 8,3 millió könyv talált gazdára a boltokban és online csatornákon, miközben az ország lakossága alig haladja meg a hatmillió főt. A legnépszerűbb kategóriát a legkisebbeknek szánt képes- és foglalkoztatókönyvek adták, második helyen pedig a krimik és a thrillerek álltak. A kulturális miniszter ugyanakkor óvatosságra is intett: ha az intézkedés nem hoz kézzelfogható árcsökkenést, hanem csupán a kiadók profitját hizlalja, akkor újra megvizsgálják a döntés helyességét. Az ígéret szerint folyamatosan monitorozni fogják a piacot.
