Úgy tűnik, az Intel a Nova Lake-generációval visszahozhatja az AVX-512 támogatást a fogyasztói processzorok világába. A friss Linux kernel patchek alapján a következő nagy Intel CPU-család már ismét képes lehet a 512 bites vektorműveletekre, mégpedig az AVX10.2 utasításkészleten keresztül. Ez azért érdekes, mert az Intel évekkel ezelőtt elég furcsa helyzetbe került az AVX-512-vel. A technológia bizonyos kliensprocesszorokban már megjelent, de a hibrid felépítésű Alder Lake-nél gyakorlatilag eltűnt a fogyasztói vonalról. A P-magok még támogathatták volna, az E-magok viszont nem, ezért az Intel végül letiltotta a funkciót. Azóta a modern Core és Core Ultra processzorokban nem volt használható AVX-512, miközben az AMD a Zen 4 és Zen 5 alapú Ryzenekben már régóta kínál ilyen támogatást.
Az AVX-512 nem olyan funkció, amitől egy átlagos játék hirtelen kétszer gyorsabb lesz, de bizonyos munkafolyamatoknál nagyon sokat számíthat. Tudományos számításoknál, médiakódolásnál, tömörítésnél, kriptográfiai feladatoknál, fejlesztői környezetekben, emulációban és egyes AI-hoz kapcsolódó terheléseknél komoly gyorsulást hozhat, ha a szoftver ki tudja használni a szélesebb vektorműveleteket. Pont ezért volt kellemetlen az Intel számára, hogy a saját régi erőssége évekre kiesett a kliensprocesszorokból. A Nova Lake esetében a jelek szerint már más lesz a helyzet. A Wccftech és a Tom's Hardware szerint a Linux kernel egyik új, RAID-hez kapcsolódó optimalizációs patchében kifejezetten megjelenik a Nova Lake AVX-512-támogatása. Ez nem ugyanaz, mint egy bolti termékbejelentés, de az ilyen patchek általában nem véletlenül születnek: a kernelnek előre fel kell készülnie azokra az utasításkészletekre, amelyeket a következő hardverek használni fognak.
A háttérben az AVX10.2 lehet a kulcs. Az Intel ezt az utasításkészletet már fejlesztői dokumentációkban és szoftveres eszközökben is említi, a Software Development Emulator pedig már támogatást kapott a Nova Lake emulációjához. Ez alapján nem arról van szó, hogy az Intel egyszerűen visszamásolja a régi AVX-512-t, hanem egy modernebb, egységesebb irányba tereli a vektoros utasításokat. A legfontosabb kérdés az volt, hogyan oldja meg mindezt a hibrid architektúrával. A Nova Lake várhatóan továbbra is P- és E-magokat használ, vagyis papíron ugyanaz a probléma állhatna elő, mint az Alder Lake idején. A mostani információk alapján viszont az Intel ezúttal már úgy tervezi a platformot, hogy a 512 bites műveletek támogatása ne akadjon el a különböző magtípusok miatt.
Ez nagy dolog lehet az Intelnek, mert az AMD az elmúlt években kifejezetten jó visszajelzéseket kapott az AVX-512 megvalósítására. A Ryzen 7000 és 9000 sorozatnál a támogatás nem csak papíron létezik, hanem sok terhelésnél valódi előnyt is ad. Ha az Intel vissza akarja venni a kezdeményezést a felső kategóriás asztali processzoroknál, nem engedheti meg magának, hogy ilyen területen látványosan lemaradjon. A Nova Lake körül egyébként is nagyok az elvárások. A pletykák szerint az új generáció 2027 környékén érkezhet, új platformmal és új alaplapokkal, miközben az Intelnek a teljesítmény, a fogyasztás és a bizalom terén is javítania kell. Az AVX-512 visszatérése önmagában nem old meg mindent, de fontos jelzés lenne a fejlesztők és a professzionális felhasználók felé: az Intel nem hagyta végleg maga mögött az egyik legerősebb technológiai fegyverét.
Hivatalos termékbejelentés még nincs, ezért a Nova Lake pontos képességeit, modelljeit és megjelenési idejét továbbra is óvatosan kell kezelni. A mostani jelek alapján viszont egyre valószínűbb, hogy az Intel következő nagy kliensprocesszor-családja nemcsak több maggal és új platformmal érkezik, hanem visszahozza azt az AVX-512-támogatást is, amelyet a felhasználók egy része már az Alder Lake óta hiányol.
