A gamer-PC-k világa jó ideje két irányba ágazik: vannak a saját kezűleg épített rendszerek, ahol a felhasználó válogathatja össze az alkatrészeket, és igen nagy piaca van a gyártók által előre összeszerelt konfigurációknak, amelyek azonnali használatra készen kerülnek elcsomagolásra. Az első opció teljes szabadságot ad, ám időigényes és komoly szakértelmet kíván, míg a második lehetőség kényelmet és tesztelt kompatibilitást biztosít, viszont kevesebb testreszabhatósággal és gyakran magasabb árral jár. A kérdés tehát az: kompromisszummentes teljesítményt akarsz azonnal, vagy hajlandó vagy időt és energiát fektetni a testreszabott build összeállításába?
Az Acer Predator Orion 5000 legfrissebb iterációja pontosan azoknak szól, akik a készre szerelt rendszerek mellett döntenek, de nem szeretnének lemondani a legfrissebb technológiai újításokról és a csúcskategóriás játékélményről. Ugyan nem a jelenleg elérhető legerősebb komponensekből épül fel, de itt nem is ez a cél. Sokkal inkább az egyes alkatrészek közti teljesítményegyensúly a lényeg, amiben a PO5-660 típusjelzéssel ellátott variáns képes példát mutatni.
A tesztelt konfiguráció egy Intel Core Ultra 7 265F processzorra, 32 GB DDR5 memóriára, 2 TB PCIe 4.0 SSD-re és NVIDIA GeForce RTX 5070 grafikus kártyára épül, így minden adott, hogy a legmodernebb címeket is magas beállítások mellett élvezhesd. Nem vita, hogy lehet utálni az RTX 5070-et a 12 GB memóriája miatt, de ha tényleg csak annyit vársz el egy ilyen géptől, hogy pár kattintásra indítsa is a játékokat, és a látvány teljesen rendben legyen, akkor nem igazán kell több. Egyedül az ár miatt fanyaloghatsz majd, de ne szaladjunk ennyire előre, lássuk, milyen egyediségek fedezhetők fel a Ragadozó testén!
Finomított dizájn, de lenne még mit csiszolni a gamerségen
Ha szemből nézed a Predator Orion 5000 új kiadását, a külső megjelenése azonnal elárulja gamer identitását. A robusztus, fekete toronyház edzett üveg oldallappal és három előlapi ARGB ventilátorral hívja fel magára a figyelmet, amelyeket a Predator logó világítása egészít ki. Az előző kiadás eleje picit egyszerűbb volt, és csupán két ventilátorral szerelték, ezért a változás mindenképp dicsérendő. Mondhatnánk, hogy korábban a gyártó picit visszafogta magát, az aktuális dizájn szerintünk jobban illeszkedik a Predator stílushoz.
Az anyaghasználat azonban továbbra is vegyes benyomást kelt: míg a fő szerkezet masszív acélból készült, illetve az előlap és a felső burkolatok fényes műanyaga sem rossz, addig a gépház hátsó része felé haladva gyorsan elillan a prémium érzet. Annyira nem meglepő, más márkánál is láttunk már ilyet, de ha épp úgy csomagolod ki a portékát, hogy a hátsó traktussal találkozol először, kissé csalódás lesz a házi unboxing. Az üveg odallap elvárt jellemző ebben a kategóriában, a kettős rögzítése pedig bolondbiztos, az egy mozdulattal kezelhető retesz mellett két csavar is tartja a masszív elemet. Az előlap a már említett üveg bevonaton, a látványos logón és a belül elhelyezkedő három ventilátoron túl nem tartalmaz más ínyencséget, egy szolid bekapcsológomb és a megszokott csatlakozások kivezetései támogatják a tipikus otthoni felhasználást. Utóbbiak a ház felső részén találhatók, így a gép inkább asztal melletti/alatti elhelyezése komfortos.
Hátul először az alaplapi kivezetések alacsony száma tűnhet fel, de gyorsan tegyük hozzá, hogy a többségnek ennél tényleg nincs szüksége többre, ráadásul most itt a processzorban sincs integrált grafika, ami HDMI/DisplayPort kimenetet kívánna. Ennél fontosabb, hogy a tápegység elrendezése miatt egy könnyen tisztítható porszűrőt találsz a gép alján, illetve a négy talp gumírozott borítása csökkenti valamelyest a működés közbeni rezonanciákat.
Bővíthető, de nem a végtelenségig
Az oldallap levételét követően elénk tárul a belbecs: a ház mérete és belső elrendezése első ránézésre jól átgondolt, a kábelek rendezettek, a bővíthetőség pedig kategóriájának megfelelő: négy RAM slot, egy szabad M.2 foglalat és két 3,5 hüvelykes tárhely-fiók áll rendelkezésre. Az M.2-bővíthetőség egyébként kevésbé indokolt, hiszen a gyárilag szerelt SSD 2 TB-os kapacitása bőséges, későbbi csere esetén egyedül arra figyelj, hogy PCIe 5.0-s egységnél olyan modellt válassz, ami gyárilag hűtőbordával vásárolható meg. A hagyományos merevlemezeket csavarhúzómentesen, fiókokba pattintva szerelheted be, a működéshez szükséges SATA adat- és tápkábelek bekötve várják a tárhelyeid.
Szokatlan lehet az asztali PC-s szemnek a harmadik M.2-foglalatba rögzített WiFi modul, amiből szépen elvezetett antennakábelek futnak az alaplap mellett egészen a ház felső síkjáig. Nem kell babrálni, hiszen a legújabb szabványt támogatja, ráadásul a VGA valamelyest el is fedi az alaplap ezen részét. A grafikai tudásról is beszélni fogunk, most csak annyit az RTX-hatásról, hogy ebben az Orion 5000-ben egy saját terveken alapuló RTX 5070-es variáns üzemel, három ventilátorral és moderált megjelenéssel. Hálásak vagyunk az extra rögzítésért, a házhoz két csavarral rögzített fémlap biztos fogást nyújt, miközben a légáramlást sem rontja.
Apropó hűtés: az Acer IceTunnel 2.0 fantázianévvel ellátott rendszere gondoskodik a belső alkatrészek hűsen tartásáról. A korábbi modellekben is alkalmazott módszertan szerint a ház belsejét négy különálló hőzónára osztják, így a légáramlás célzottan a legforróbb komponensekhez jut el. A szellőzést az előlapra helyezett 120 mm-es FrostBlade ventilátorok keltik, míg a hátoldalon egy ventilátor gondoskodik a távozó hő elvezetéséről. A gépház teteje gyárilag üres, de ide bármikor berakhatsz még extra ventilátorokat, csak arra figyelj, hogy az egy szem szabad PWM-csatlakozó az alaplap alsó részén található, számossága miatt két légkavaró esetén közös adapterkábellel oldható meg működtetésük.
Látványos elem a CPU-ra szerelt klasszikus ventilátoros hűtő, amiben nincsenek hőcsövek és megszámolhatatlan lamellaerdők, cserébe egész csendesen teszi a dolgát. Csalódást okozhat egy ilyen gépben, de felhívnánk a figyelmed arra a tényre, hogy a Predator lelke egy 65 W TDP-re hangolt processzor; a tesztek során nem tapasztaltunk túlmelegedésre és visszafojtásra (thermal throttling) utaló jeleket.
Hibrid Intel és egy DLSS-lover RTX szerelme
A rendszer szíve az Intel legújabb generációs Arrow Lake architektúrájú Core Ultra 7 265F processzora, amely 20 fizikai magot (8 P-mag és 12 E-mag) és 30 MB L3 cache-t vonultat fel. Az akár 5,3 GHz-es boost órajel és a 3 nm-es gyártástechnológia kombinációja kiváló teljesítményt és energiahatékonyságot biztosít, ráadásul integrált NPU-t tartalmaz, ami jövőbiztos tudásnak tűnik. Játékos szemszögből nézve kérdőjeles egy kicsit, de a hibrid dizájn előnye, hogy a nagy teljesítményt igénylő játékok és alkalmazások mellett a háttérfolyamatok is zökkenőmentesen futhatnak, anélkül, hogy a rendszer teljesítménye érezhetően csökkenne. Ezzel gyakorlatilag a Predator picit ki is lép a gaming felhasználásból, és egyéb feladatokra is örömmel jelentkezik: tartalomgyártás, komplexebb irodai munkák, multimédiás hobbiprojektek - mind-mind végezhetők az Orion 5000-rel.
|
|
Ezekhez ráadásul 32 GB-nyi memóriát ad, ami dicséretes döntés - a gyártónál láthatóan figyelik a PC-s közösség szavát, és nem a minimum követelményeknek akarnak megfelelni. Hardverrajongóknak apró érdekesség, hogy a kétszer 16 GB kapacitásban szerelt modulokon ugyan RGB-fénnyel megvilágított Orion logó szerepel, valójában AData gyártásról van szó, mégpedig DDR5-6000 MT/s adatátvitellel CL40 időzítések mellett. Az XMP-profilban tárolt paramétereket érdemes ellenőrizni a BIOS-ban, nem biztos, hogy ezen a sebességen indul elsőre a gép, illetve BIOS-frissítésnél általában minden visszaáll egy gyári alapértelmezett állapotra.
A grafikai frontot már beharangoztuk, az Acer tálalásában érkező NVIDIA GeForce RTX 5070 a Blackwell architektúra előnyeit használja ki, és ez igen sokat segít a teljes konfig megítélésén. A GPU 6144 CUDA magot, 48 RT magot és 192 Tensor magot tartalmaz, 12 GB GDDR7 memóriája pedig 192 bites buszon, 28 Gb/s sebességgel működik. Akik 8+ éves gépről fejlesztenének, már ennyi adattól is nagy előrelépésre számíthatnak, a DLSS 4 és Multi-Frame Generation technológiáknak köszönhetően azonban a legmodernebb játékok is magas felbontáson és ultra grafikai beállítások mellett futtathatók. Nem fogod észrevenni a "fake framest", csak sima játékmenettel és egyre jobb képminőséggel találkozol - a nap végén végül is ez a lényeg, nem? Gyorsan tegyük azért hozzá, hogy a 12 GB VRAM jelenleg elégséges, a jövőbeni, VRAM-igényes címek esetében azonban szűk keresztmetszetet jelenthet. Ám mire odáig eljutunk, az akkori VGA-generáció valamely tagjával hosszabbíthatod meg az Orion 5000 életútját.
Rögtön felmerülhet a kérdés, hogy nem pont az ilyen "házi bővítéséket" tiltja meg a gyártói garancia? Igen is, meg nem is, az alkatrészekre bontott engedményeket érdemes szem előtti tartani. Az SSD- és memóriabővítés lehetséges a 3 éves garanciaidő alatt, CPU és VGA-cserével azonban csak ezt követően érdemes számolnod; érthető, hogy a fő komponensek házi cseréjét követő problémák megoldását már nem támogatják.
Csendesen kezd, majd néha elveszti a fejét
A Predator Orion 5000 a szintetikus benchmarkok és a valós játékok során is remekelt, pontosan azt hozta, ami ma egy RTX 5070-es konfigurációtól elvárható. Játékokban egyértelműen a 1440p felbontás a terepe, hiszen itt játékstílustól és címtől függően akár több száz fps-t produkál, ha épp monitort is most választanál, akkor bátran mehetsz 200 Hz fölé. 4K-ban a gép már óvatos duhaj, DLSS 4 és MFG nélkül itt-ott megbicsaklik az élmény, ekkor tényleg ajánlott rákapcsolni az Nvidia technológiákat annak érdekében, hogy az erődemonstráció megmaradjon.
Játékokban mért sebesség:
- Cyberpunk 2077:
1440p, Ultra (RT off): ~115-120 FPS (DLSS 4 FG: ~140 FPS)
4K, Ultra (RT off): ~52 FPS (DLSS 4 FG: ~90-100 FPS) - Baldur's Gate 3
1440p, Ultra: ~70-80 FPS
4K, Ultra: ~50-60 FPS - Indiana Jones and the Great Circle
1440p, Ultra (RT off): ~90-120 FPS
4K, Ultra (RT off): ~60 FPS (DLSS 4 FG: ~100-140 FPS) - Doom: The Dark Ages
1440p, Ultra Nightmare: ~60 FPS
4K, Ultra Nightmare: ~45-50 FPS (DLSS 4 FG: ~70-75 FPS) - Warhammer 40,000: Space Marine 2
1440p, Ultra: ~85 FPS
4K, Ultra: ~50-55 FPS (DLSS 4 FG: ~75-90 FPS)
A processzor ereje bőven elegendő ehhez a VGA-hoz, a 32 GB memória és a PCIe 4.0 x4 NMVe 1.4 támogatású SSD pedig pattogós működést és gyors pályabetöltéseket nyújt. Egyedül a ventilátorok alkalmi felhangosodása okozott meglepetést, leginkább a CPU- és VGA-hűtő válik hallhatóvá, a házba szerelt légkavarók cseréje ebből a szempontból nem indokolt. Nem beszéltünk még a tápegységről, ami csak amiatt van, mert teljesen észrevétlenül teszi a dolgát. Érdemes róla tudni, hogy 800 W összteljesítményre képes, 80 Plus Gold minősítéssel rendelkezik és a Lite-On kínálatából származik. Későbbi bővítésnél a csúcskategória befogadására nem lesz képes, de egy RTX 5080 szintet még szépen ellát árammal.
Mindössze egy kérdőjel maradt, vagyis inkább kettő. Az egyik, hogy a Core Ultra 200S processzorgeneráció mindössze egy kiadást él meg az Intel tervei szerint, és a DIY-piacon épp azon dolgoznak, hogy némi plusz teljesítményt facsarjanak ki ezekből a CPU-kból. Jó hír, hogy a legújabb mikrokód-frissítést az Acer is elérhetővé tette egy BIOS-frissítés formájában, ám ennél többre sem BIOS-ból, sem Windows-segédprogramból nem számíthatsz. Egy K-s CPU-val szerintünk vonzóbb lehetne az Orion 5000, de az is érthető, hogy a gyártó egy kategóriával feljebb (Orion 7000) teszi ezt elérhetővé.
Így jön a második, talán fontosabb kérdésünk: mikor lesz ebből AMD-s konfiguráció? Nagyon kíváncsiak vagyunk, mire lenne képes egy Ryzen 7-tel és Radeon RX 9070-nel szerelt Predator; ez az árszint bőven tartható, ráadásul az Acer is gyárt új RDNA4-es kártyákat.
A kiszemelt préda a pénztárcád
Nem olcsó, pont. De egy készre szerelt, gyártói brand PC ára mindig is magasabb volt, mintha alkatrészenként válogatnád össze, és a két kezeddel szerelnéd egységgé a hozzávalókat. Amiben ettől függetlenül fejlődhetne az Orion 5000, az a gépház minősége, és a CPU-hűtő helyére is bekerülhetne egy még mindig léghűtéses, de hőcsöves tornyokra épülő darab. Fontos tudnivaló, hogy ebben az árban nincs benne az operációs rendszer, ami abból a szempontból jó hír, hogy Te döntheted el, milyen rendszert pakolsz fel rá. Nincs bloatware-veszély, cserébe picit csorbul a "kicsomagolás után már csak bekapcsolni kell" élmény. Szintén furcsa lehet, hogy se billentyűzet, se egér nincs a dobozban, aminek pusztán az az oka, hogy ezen a szinten a felhasználók már jól megválasztott perifériákkal rendelkeznek. Netán megvan a kiszemelt eszköz, és nem egy annál szerényebb, ezáltal haszontalan kiegészítőre vágynak.
Az 1 millió Ft feletti árcédula így is, úgy is nehéz ügy, de ha ezen túlteszed magad, akkor érdemes egy gyors egyeztetés a hazai Acer viszonteladókkal. Egyrészt, ha első Predator gépedet szereznéd be, minden tanács hasznos, másrészt gyorsan ki fog derülni, hogy az új Orion 5000 még a weboldali adatoknál is frissebb és naprakészebb. Pl. Wi-Fi 7-et kapsz, a hátlapi USB 3.2-es port már 20 Gb/s-os, és a vezetékes LAN sem csak simán gigabites, hanem 2.5 Gb/s. Igen, kicsit rejtőzködik még ez a Predator, de ha minden apró részletet kiderítesz, akkor ezzel bátran megindulhatsz a virtuális Alienek ellen.
