Ugyan Észak-Korea amilyen értelemben csak lehet, elszigeteli magát a külvilágtól, a diktatórikus rezsim egy eszközön keresztül mégis gyakran keresi a kapcsolatot más országokkal, ez pedig a különböző kibertámadások terepe.
Tavaly állítólag a koronavírus elleni vakcinákról próbáltak meg információkat eltulajdonítani az ország hackerei, de ennél sokkal gyakoribb, hogy egyszerűen pénzt lopnak, a hagyományos pénzügyi intézmények mellett pedig egyre népszerűbb célpontok a különböző kriptotőzsdék.
A Chainalysis nevű kiberbiztonsági elemzőcég friss jelentése szerint ugyan a 2018-as rekordévüket nem érte el a 2021-ben ellopott digitális fizetőeszközök értéke, így is figyelemre méltó összeget tulajdonítottak el. A becsléseik szerint hét támadás alkalmával 395 millió dollárnak, azaz 123 milliárd forintnak megfelelő kriptovalutát szereztek meg. Mivel a Kim Dzsongun által irányított országban a hackerek jelentős része valamilyen kapcsolatban áll a rezsimmel, könnyen elképzelhető, hogy ennek az összegnek a jelentős részét az állami bevételek kiegészítésére használták fel, ahogy az ellopott hagyományos fizetőeszközökkel is teszik.
Az elsőként befutott kriptovaluta, a Bitcoin egyébként az észak-koreai támadások alkalmával megszerzett vagyonnak mindössze az egyötödét tette ki, a hackerek elsődleges célpontja az Ether volt (58 százalékban), de a zsákmányuk 11 százalékát adó ERC-20 token szintén az Ethereum blockchaint használja. A szakértők szerint piac ezen szegmensében történt értéknövekedés tette népszerű prédává ezeket a fizetőeszközöket.
A világ különböző hatóságai, köztük az USA Igazságügyi Minisztériuma ugyan megpróbálnak fellépni az észak-koreai hackerekkel szemben, ám nincs sok esélyük rá, hogy ténylegesen felelősségre vonják a kiberbűnnözőket. Nagy eredménynek számít az is, hogy egy kanadai állampolgárt sikerült lekapcsolni, aki a lopott kriptovagyon tisztára mosásában vett részt. A Chainalysis jelentése szerint számos lehetőség áll Észak-Korea rendelkezésére az újfajta pénzmosásban, sok ázsiai kriptotőzsde ugyanis nem ellenőrzi túl szigorúan az ügyfeleit, ezek mellett pedig a különböző kriptokeverő szolgáltatások is jól szolgálják ezt a célt.
Ezzel szemben a hagyományos fizetőeszközöket például nem ritkán kaszinókban próbálták tisztára mosni észak-koreai megbízásra. Amíg a biztonsági rések jelentős része nem szűnik meg a kriptovaluták kezelése kapcsán, vagy nem teszik nehezebbé a lopott vagyon tisztára mosását, addig egészen biztos, hogy a hackerek - köztük az észak-koreaiak - előszeretettel lopnak majd belőlük.
