Az Európai Unió új gyermekvédelmi szabályokat vezetne be a videójátékokban, de a tervezet jelenlegi formája akár a húszéves játékok fejlesztőitől is olyan funkciókat követelhet meg, amelyek eredetileg nem léteztek.

A szeptemberben bemutatott KIDS Act 15 éves kor alatt alaposan átalakítaná a közösségi média használatát, és új gyermekvédelmi szabályokat hozna a videójátékok, MI-chatbotok és más digitális szolgáltatások világába is. Most a gyerekek, a szülők és tanárok véleményét várják.

Ha elmúltál 18 éves, és az elmúlt évben játszottál online multiplayer videójátékokkal, az ELTE kutatói most pont a te tapasztalataidra kíváncsiak. 15 percet adj, nyerhetsz is vele.

Készülő videójátékok történeti részletei, be nem jelentett projekteknek vélt nyomok és több tucat achievementlista jelent meg váratlanul az interneten. Az új Steam-botrányból még médiaértést is lehet tanulni, mert a most kirobbant káosz remek példa erre.

Tetris-szerű falépítés, Snake-szerű bevándorló-összegyűjtés és gyerekeknek szánt Trump-számlákra hulló pénz: az amerikai Fehér Ház új Arcade.gov oldala nem egyszerűen politikai üzeneteket helyez játékokba, hanem sokkal veszélyesebb módon tolja a propagandát.

Vajon a képernyő előtt edzett, villámgyors reflexek a való életben is behozhatatlan előnyt jelentenek? Miként formálják a videójátékok az idegrendszert, és mit érdemes ebből szülőként értened?

Az Európai Bizottság döntött a Stop Destroying Videogames ügyében: nem lesz olyan új uniós szabály, amely a kiadókat arra kötelezné, hogy egy leállított játékot játszható állapotban hagyjanak. De mit jelent ez a fogyasztókra, szülőkre nézve?

Egy mezei nyúl előbb kiütött egy rollerest, aztán mémgyár lett a történetből. A történet most eljutott oda, ahová 2026-ban szinte minden népszerű abszurditás: böngészőben játszható videójáték lett belőle.

Két folyamat is erősödhet a játékiparban, ahogy egyre több országban felgyorsul a közösségi média életkor-alapú szabályozása: az egyik a marketing átalakulása, a másik a digitális térben történő népvándorlás. Elmagyarázzuk, mi történhet a következő 1-2 évben.

Eddig a PEGI-besorolásról sok szülő csak annyit tudhatott, hogy gyors kapaszkodó ahhoz, mennyire erőszakos, félelmetes vagy felnőttes egy adott cím. Júniustól azonban valami lényeges változik.

Iparági értesülések szerint a Sony visszafoghatja a PlayStation-videójátékok PC-s megjelenését, így a legnagyobb címek ismét csak konzolon maradhatnak. Ez a változás a családok számára is fontos lehet, mert a platformválasztás egyre inkább pénzügyi döntéssé válik.

Egy világszintű üzleti elemzés szerint a videójátékos ipar nem bevételeket veszít, hanem azt az időt és figyelmet, amelyre az egész iparág épül.

Az egyik legerősebb szülői aggodalom, hogy a videójátékok tönkreteszik a gyereket. Természetesen vannak káros hatások, de muszáj beszélni arról, hogy megfelelő keretek között mennyi mindenben segíthet a játék. Főleg családi élményként.

Mi történik, ha egy lefotózott ajtó tényleg ajtóvá válik a képernyőn? A ma ingyenes Viewfinder pontosan erre épít, és közben biztonságos belépőt ad a gyerekeknek a logikai videójátékok világába.

Egy szabadalom szerint a konzolok maguk alakíthatnák át a játékok tartalmát, akár a felhasználó igényei szerint.

A mesterséges intelligencia már nemcsak segíti, hanem hamarosan teljesen létrehozhatja a videójátékokat.

A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság hasonló szervezetekkel együttműködve több mint 400 játékot vizsgált meg és elég szomorú eredményre jutott.

Szerinte a videójátékok technológiája elérte a jelenleg lehetséges csúcsot.

Csak májusban 600 millió dollár jött be az előfizetéses szolgáltatásokból.

Több népszerű játékot is érint a probléma, de van megoldás.