Egészen új sebességfokozatba kapcsolná az amerikai űrprogramot Donald Trump új elnöki memorandumával, mely alapján az Egyesült Államoknak 2030-ra évente több mint ezer űreszköz indítását és visszatérését kellene lebonyolítania. A cél elsőre meglehetősen merésznek tűnik, elvégre 2025-ben még csak 178 ilyen küldetésre került sor.
Az új Nemzeti Űrszállítási Politika nemcsak az indítások számát növelné, hanem az ehhez szükséges infrastruktúra kiépítését is felgyorsítaná. A szövetségi ügynökségeknek 90 napon belül fel kell térképezniük azokat a szövetségi tulajdonú területeket, amelyek alkalmasak lehetnek rakéták és űreszközök indítására, illetve fogadására. Emellett egyszerűsítenék a környezetvédelmi vizsgálatokat és az engedélyezési folyamatokat is.
A memorandum az éppen rendelkezésre álló rádiófrekvenciák jobb kihasználását, a légiforgalommal való összehangolást és az indításokhoz szükséges szakemberállomány bővítését szintén kiemelt feladatként kezeli. A kormányzati szerveknek pedig tartózkodniuk kell az olyan intézkedésektől, amelyek hátrányos helyzetbe hoznák a magáncégeket. Az űrtechnológiák exportjára vonatkozó szabályokat időről időre felülvizsgálnák, miközben a szellemi tulajdon védelmét is szem előtt tartanák.
Ráadásul a nagyívű terv nem ér véget a Föld körüli pályán. Trump azt szeretné, ha az amerikai űrhajósok 2028 vége előtt ismét a Hold felszínére léphetnének, 2030-ra pedig a holdbázis első elemei is elkészülhetnének. Ezzel párhuzamosan a NASA folytatná a robotizált, majd később emberes Mars-missziók előkészítését. Az ügynökségnek egy olyan holdi logisztikai hálózat létrehozásán is dolgoznia kell, amelyet idővel magánvállalatok használhatnának kereskedelmi célú küldetésekhez.
A grandiózus elképzelések megvalósításában természetesen megkerülhetetlen szereplő Elon Musk vállalata. A SpaceX 2025-ben 170 küldetést hajtott végre, amelyek során mintegy 2500 műholdat állított pályára. Az amerikai Szövetségi Légügyi Hivatal szerint a SpaceX öt éven belül akár évi tízezer indítást is célba vehet.
Hogy ebből mennyi valósulhat meg, azt egyelőre nehéz megjósolni. A kongresszusban ugyanis továbbra is komoly nyomás nehezedik a NASA-ra, hogy az Artemis programra összpontosítson, amely már így is dollármilliárdokat emésztett fel.
