Egy felhasználó szerint saját fiókja zárta ki a beállításokból.

A meta Magyarországon is megkezdte a prémium funkciókat kínáló, fizetős Plus-csomagok bevezetését. De vajon miért döntött így a techóriás, mit kapunk a pénzünkért, és hogyan érinti mindez a digitális szokásainkat? Körbejártuk a legfontosabb tudnivalókat.

A május egyre viccesebb hónapnak bizonyul a Windows felhasználók számára.

A biztonságosabb rendszer felé terelné a vállalat a felhasználókat.

Azzal, hogy egyenlőbb feltételek alakultak ki, több millió felhasználó ébredt rá, hogy nem a Chrome vagy a Safari az egyetlen böngésző a világon, és ezeknek nem csak az Edge lehet az alternatívája.

A készülék nem volt töltőn, korábban nem ejtette le, és soha nem szerelték szét.

Valószínűleg könnyen kitaláljátok, mi áll a dolog hátterében.

A streamingóriás egyre több helyre építi be a hirdetéseket és egyre több országban mutatja be legolcsóbb csomagját. Úgy tűnik, ezzel megbékélnek a felhasználók is.

Régóta várt funkció válik végre elérhetővé az ökoszisztémák között.

Az EU szigorítaná a gyerekek online védelmét, már kész az életkor-ellenőrző rendszer.

A ChatGPT új funkciója akkor is megpróbál embert hívni lelki krízis esetén, amikor a felhasználó már csak a mesterséges intelligenciának mer beszélni róla. De ez vajon tényleges segítség, ha komoly baj van?

Egy új kutatás szerint a felhasználói bizalom nem tartja a lépést a felhasználóbázis növekedésével.

119 ezer felhasználó e-mail-címe lehet érintett.

Közel három évtizeden keresztül állt a felhasználók rendelkezésére az internet kedvenc komornyikja.

És egyre többen ténylegesen használják is.

A Microsoft már a memóriahasználatot és az alapfunkciókat is rendbe tenné.

Nem elég megvenni egy játékot, a PlayStation mostantól rendszeres internetkapcsolatot is elvárhat ahhoz, hogy játszhassunk is vele? Szerencsére egyelőre vaklármának tűnik az ügy, de érdemes felhasználóként is érteni, mennyire törékeny a digitális vásárlás.

A QClaw nem fejlesztőknek, hanem átlagfelhasználóknak készül.

Az elmúlt években több peres ügy is indult, amiért különböző mentális zavarokat csak súlyosbítottak a csevegő algoritmusok. Egy vizsgálat igazságot tett köztük.

A skandináv országban a platformokra hárítanák az életkor-ellenőrzést, nem a felhasználókra.