Az emberi munkát kiváltó AI-t és robotokat külön megadóztatná.

Mindenki tisztában van vele, hogy megkerülhetetlen az AI, de az emberi munkaerőt senki sem engedné el olyan könnyen. Aki megtette, eddig csúnyán bukott.

A diákoknak már nem elég a magas órabér, rugalmasságot is várnak.

Tízből nyolcan több pénzt várnak, sokan az infláció felett.

Mielőtt mindenki pezsgőt bont, hogy végre kipukkadt az AI-lufi, azért kicsit lejjebb tekernénk a bulvárt, és megnéztük pontosan, miről is szól ez a történet.

Nagyon időszerű lenne ezzel a kérdéssel behatóbban foglalkozni, de egyelőre csak nagyon kevés politikus veszi annyira komolyan a problémát, hogy ténylegesen tegyen is valamit.

Az Nvidia vezére úgy véli, a mesterséges intelligencia több fejlesztőt igényel, nem kevesebbet.

Ezzel igyekeznek ellensúlyozni a munkaerő-hiányt, de még van hová fejlődnie azért az új munkásoknak.

Megválik a munkaerő 10 százalékától Mark Zuckerberg vállalata, hogy finanszírozni tudja AI-befektetéseit.

A munkaerőhiány kezelésére videójátékosokat alkalmazna a Szövetségi Légügyi Hivatal.

A ChatGPT mögött álló cég szerint alapjaiban kell újragondolni a gazdaságot az automatizáció miatt.

Jensen Huang szerint az emberek félreértik a mesterséges intelligenciát, hiszen nemhogy nem veszi el a munkát, de munkahelyeket teremt.

Rugalmas munkával a kisgyermekes szülők is csökkenthetik a munkaerőhiányt.

Szerintük azok lesznek igazán sikeresek akik a mostani környezetben is bátran fektetnek a belépő szintű munkaerő felvételébe.

Egyre nagyobb a verseny a szektorban a jó munkaerőért.

Egyre rosszabb a munkaerőpiaci helyzet, így sokan a networking sajátos formáját választják.

A Meló-Diák nemcsak munkát, hanem nemzetközi lehetőségeket is épít.

A mesterséges intelligencia komoly társadalmi átalakulásokat szülhet, ami nagy hatással lesz a munkaerőpiacra is.

A szezonális munkaerőigényeknek köszönhetően ősszel megnő a kereslet a nyugdíjas munkavállalók iránt, akik tapasztalatukkal és rugalmasságukkal értékes erőforrást jelentenek.

Munkaerőpiaci szakértők szerint rengeteget változott a munkavégzés módja a világjárvány óta, de ennek következményei majd csak 2025-ben kezdenek beérni.